Tibet függetlensége kinyilvánításának 111. évfordulója

Február 13-a fontos dátum Tibet és a tibetiek életében, mivel 1913-ban ezen a napon a XIII. Dalai Láma uralkodása alatt Tibet hivatalosan is kinyílvánította függetlenségét. Ennek a napnak a 111. évfordulójára emlékeznek most.

Tibet történelmileg nem volt soha Kína része, egészen addig, amíg a kommunista Kína meg nem szállta 1950-ben. Ez néhány hónappal a kínai nacionalista Kuomingtang uralmának megdöntése után történt. Tibet történelmét valóban végigkísérték a tibeti területekre behatoló, Tibetre befojást gyakorolni kívánó külső erők próbálkozásai, különösen a mongolok, a mandzsuk és a különböző kínai dinasztiák részéről. Tibet ennek ellenére soha nem volt hivatalosan egyik birodalomnak sem része, a befolyás és a kapcsolatok szintje a vallási patronálás, a hűbérállam és a protektorátus formájában valósult csak meg. 

Tibet rendelkezett a modern nemzetállam minden jellegzetességével. Sajátos földrajzi elhelyezkedéssel bír, tibeti népességgel ami közös identitással és kultúrával rendelkezik, továbbá volt kormányzati rendszere kellő szuverenitással. Az egyetlen elem aminek híján volt, az a szuverén álamként való nemzetközi elismerés, mivel Tibet elszigetelt ország és nem rendelkezett kellő külkapcsolatokkal. 

A függetlenség hivatalos kikiáltása a XIII. Dalai Láma által vízválasztó volt Tibet történelmében. Az 1913-1950 közötti időszakban Tibet a Dalai Láma uralkodása alatt állt, bármiféle külföldi beavatkozás vagy befolyás nélkül. A Dalai Láma reformokat vezetett be  a kolostori intézményekben, valamint angol nyelvű iskolákat nyitott, illetve papírpénzt vezetett be és postabélyeget is kiadott. 

Felismerve a külkapcsolatok jelentőségét, tehetséges tibeti tisztviselőket küldtek külföldre, hogy megismertessék az országukat és képezzék magukat. 

A tibeti küldöttség részt vett az 1914-es háromoldalú szimlai egyezményt megelőző tárgyalásokon, a kínai és a brit-indiai küldöttek mellett. A XIII. Dalai Láma 1933-ban bekövetkezett korai halála után a régensi feladatokat, így az ország vezetését az V. Reting Rinpocse, majd a III. Taktra Rinpocse vette át. A XIV. Dalai Láma, Tenzin Gyacó, 1950. november 17-én, 15 éves korában vette át a teljes politikai hatalmat. 

A kommunista Kína 1950-es megszállása előtt Tibet megerősítette szuverenitását. Saját hadsereget tartott fenn, külképviseleteket nyitott, valutával és saját útlevélel rendelkezett. 1948-ban kereskedelmi missziókat küldött számos országban, így Kínába, az Egyesült Álamokba, az Egyesült Királyságba, Olaszországba, Svájcba, Írországba, Szaúd-Arábiába és természetesen a szomszédos Indiába.

Alig több mint hat hónappal Tibet illegitim megszállása után Kína azzal próbálta meg legitimálni az uralmát, hogy 1951. május 23-án kényszer alkalmazásával aláíratta a Kínai Központ Népi Kormány és Tibet helyi kormánya között kötött úgynevezett “Tibet békés felszabadítását célzó intézkedések tizenhét pontos megállapodást.”

A kommunista Kína elkezdte fokozatosan felszámolni Tibet identitását, kultúráját és ökoszisztémáját. Erre válaszul a tibetiek felkelést szerveztek. A tömegmozgalom Kham tarományban kezdődött, majd 1959. március 10-12. között átterjedt a fővárosra, Lhászára is. A kínai hadsereg a túlerejének köszönhetően minden tibeti területet lerohant, a fooradalmárokat és az önkéntes hadsereget brutálisan szétzúzta, több ezer embert megölt és még többet bebörtönzött. A Dalai Láma, a tibeti kormány és az állami orákulum határozott tanácsára elmenekült Tibet földjéről. 1959. március 17-én, álruhában kezdte meg a szökést, majd 30-ára érte el Indiát, ahová az elkövetkezendő években több mint 80,000 tibeti követte.

A kínai hatalomnak a brutális elnyomás ellenére máig sem sikerült megtörni a tibetiek lelkét és elpusztítani identitásukat. A világ mára már tisztában van a kínaiak stratégiájával, azzal a törekvésükkel, hogy erőszakkal próbálják szétrombolni a tibetiek identitását és a kínai fősodorba olvasztani őket. Már a négy éves gyerekek szüleit is arra kényszerítik, hogy otthonuktól távol lévő bentlakásos iskolába írasák a gyerekeiket, ahol a kínai ideológiával mossák át az agyukat, a kínai gondolkodást és a nyelvet kényszerítve rájuk. Kína a propagandagépezetén kersztül Tibetet még a világ térképéről is igyekszik eltörölni azzal, hogy Tibetnek még a nevét sem írják le, helyette Hszicang Autonóm Területnek nevezik. 

Kína legújabban a Dalai Lámák reinkarnációjába is igyekszik beavatkozni azzal, hogy törvényt hozott arról, hogy az új Dalai Láma kinevezéséhez minden esetben a kínai kormány beleegyezése szükséges. Ennek ellenére a tibetiek egyetértenek abban, hogy reinkarnációja meghatározásához csak a jelenlegi, XIV. Dalai Lámának van joga. 

Tibet megszállását követően segítségkérése süket fülekre talált. A világot akkoriban a hidegháborús geopolitika kötötte le, India pedig a brit uralom alól egy épp szabaduló, születő demokrácia volt. Mára azonban a világ egyre inkább tudatában van és egyre nagyobb figyelmet fordít a Kína jelentette fenyegetésre, ami nemcsak a szomszédait fenyegeti, de a jelenlegi világrend megváltoztatására is irányul. 

Tibet megszállásának példáját szem előtt tartva a nemzetközi közösségnek fel kell lépni a kínai agresszió ellen.

• A cikk Youdon Aukatsang, a száműzetésben élő tibeti parlament képviselőjének a Times of Indiában megjelent cikke alapján készült. 

Forrás – Times of India

A BuddhaFM A  Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM  küldetés nyilatkozatával  összhangban szólal meg.

BuddhaFM – Adásban a Tan!

Kövessenek minket  Facebook Spotify oldalunkon és  Youtube csatornánkon.

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert