Már egészen kiskoromtól fogva érdeklődtem a keleti művészetek, kultúrák iránt. Egy kis faluban nőttem fel ahol Ázsia felé irányuló kíváncsiságommal egyedül voltam. Fiatalkori kíváncsiságom, nem pusztán elméleti jellegű volt, hanem a művészeti technikák gyakorlásával is foglalkoztam, és foglalkozom mind a mai napig. Ilyen például a kalligráfia, a sumi-e. Idősebb koromra a japán fametszetek iránti érdeklődésem került előtérbe. Mire érdemben foglalkozni tudtam kelettel már huszonhat éves elmúltam. Sokat dolgoztam és utaztam mielőtt megkezdtem tanulmányaimat A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán.
A művészetek iránt való gyermekkori érdeklődésem mellett a tetoválás kultúrája is foglalkoztatott. A kis településen ahol éltem, élek, a tetoválások megítélése sajnos sokak szemében megegyezik azzal a globális hozzáállással, miszerint ez egy primitív, ízléstelen jelenség. Gyerekként titokban, egyedül gyűjtöttem információkat, mind a mai napig félve beszélek a tetoválásokról és a hozzájuk fűződő viszonyomról. Mindezek ellenére boldogan fogadom az őszinte érdeklődést. Engem leginkább a tradicionális, törzsi tetoválások és a hozzájuk kapcsolódó szertartások, azok néprajzi – antropológiai vonatkozásai foglalkoztatnak.
Főiskolás éveim során kerültem kapcsolatba a buddhista thaiföldi tetoválások világával. A Sak Yant az első pillanattól kezdve megbűvölt azzal, ahogy a szakrálist és a művészit, a testit és a szellemit egyesíti. Minden egyes tetoválás egy külön világ, minden szimbólum mély mögöttes tartalommal bír.
Hálás vagyok tanáraimnak, akik megerősítettek abban, hogy ezzel a témával érdemes mélyrehatóan foglalkozni. Szakdolgozatomban a Sak Yant thaiföldi mágikus tetoválásokról és a hozzájuk kapcsolódó kultúráról igyekeztem bevezetést nyújtani azok számára, akiknek még ismeretlen ez a világ. Kutatásom nem zárult le a téma gazdagsága miatt.
Lassan három éve kezdtem el tetoválásokat készíteni, képviselve egy nem hagyományos irányt itthon Magyarországon. Hasonlóan a tradicionális japán tetoválókhoz, kiemelten fontosnak tartom az egy-egy emberre szánt időt és figyelmet.
A Harmadik Nemzetközi Buddhista Konferencián Pakisztán megerősítette elkötelezettségét a gandhárai örökség iránt Nemrég zárult le Iszlámábádban a Harmadik Nemzetközi Konferencia a Pakisztáni Buddhista Örökségről, amely
” Az igazi természeten nem lehet meditálni. …A tudat példája az ég hasonlata. A tudat jelentése a jelenségek valósága. A valóság születetlen dimenziójában az akadálytalan,
A Japán délnyugati részén, a Misen-hegy csúcsához közel található Reikado-csarnok régóta a buddhizmus szent emlékműveként áll, és ad otthont egy „örök lángnak”, amely a vallási
