Már egészen kiskoromtól fogva érdeklődtem a keleti művészetek, kultúrák iránt. Egy kis faluban nőttem fel ahol Ázsia felé irányuló kíváncsiságommal egyedül voltam. Fiatalkori kíváncsiságom, nem pusztán elméleti jellegű volt, hanem a művészeti technikák gyakorlásával is foglalkoztam, és foglalkozom mind a mai napig. Ilyen például a kalligráfia, a sumi-e. Idősebb koromra a japán fametszetek iránti érdeklődésem került előtérbe. Mire érdemben foglalkozni tudtam kelettel már huszonhat éves elmúltam. Sokat dolgoztam és utaztam mielőtt megkezdtem tanulmányaimat A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán.
A művészetek iránt való gyermekkori érdeklődésem mellett a tetoválás kultúrája is foglalkoztatott. A kis településen ahol éltem, élek, a tetoválások megítélése sajnos sokak szemében megegyezik azzal a globális hozzáállással, miszerint ez egy primitív, ízléstelen jelenség. Gyerekként titokban, egyedül gyűjtöttem információkat, mind a mai napig félve beszélek a tetoválásokról és a hozzájuk fűződő viszonyomról. Mindezek ellenére boldogan fogadom az őszinte érdeklődést. Engem leginkább a tradicionális, törzsi tetoválások és a hozzájuk kapcsolódó szertartások, azok néprajzi – antropológiai vonatkozásai foglalkoztatnak.
Főiskolás éveim során kerültem kapcsolatba a buddhista thaiföldi tetoválások világával. A Sak Yant az első pillanattól kezdve megbűvölt azzal, ahogy a szakrálist és a művészit, a testit és a szellemit egyesíti. Minden egyes tetoválás egy külön világ, minden szimbólum mély mögöttes tartalommal bír.
Hálás vagyok tanáraimnak, akik megerősítettek abban, hogy ezzel a témával érdemes mélyrehatóan foglalkozni. Szakdolgozatomban a Sak Yant thaiföldi mágikus tetoválásokról és a hozzájuk kapcsolódó kultúráról igyekeztem bevezetést nyújtani azok számára, akiknek még ismeretlen ez a világ. Kutatásom nem zárult le a téma gazdagsága miatt.
Lassan három éve kezdtem el tetoválásokat készíteni, képviselve egy nem hagyományos irányt itthon Magyarországon. Hasonlóan a tradicionális japán tetoválókhoz, kiemelten fontosnak tartom az egy-egy emberre szánt időt és figyelmet.
Programajánló beszélgetés Sántik Zsuzsannával és Csadó Attilával az Április 19.-én tartandó Csadó Attila és a madárkák koncerttel kapcsolatban. Riporter: Udvardi Márton (2024) Csadó Attila és
„A modern addikciók, amelyeket most a legpusztítóbb addikcióknak ismerünk, mind teljesen modern dolgok. Tehát alapesetben az alkoholizmus, vagy a drogfüggőség mondjuk 200 éve nem volt
„Meghaladása a teljes múltnak, az összes sérülésnek, az összes traumának, és meghaladása az összes lehúzó gondolatnak, az összes lehúzó érzésnek. Eszembe jut a kedvenc mondatom
