Köszönöm, nem kérek szívószálat!

Tudtad? Több mint 8 millió tonna műanyag kerül az óceánba minden évben. A PPC (Plastic Pollution Coalition, Műanyagszennyezés Koalíció) tudja, hogy ideje nemet mondani az egyszer használatos műanyagokra. Indonézia például a múlt hónapban úgy döntött, hogy kiugróan magas, 70 százalékkal csökkenti a műanyagszennyezést 2025-ig az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának #CleanSeas kampányára válaszul. Ez az elköteleződés hatalmas lépés afelé, hogy csökkentsük a több mint 8 millió tonna műanyagot, amely évente az óceánba kerül. De ez még csak a kezdet: közösen kell cselekednünk, hogy megállítsuk a műanyag környezetbe özönlését.

A műanyagszennyezés nem csupán Indonéziában probléma. Ami azt illeti, az USA és néhány európai ország körülbelül ötször több egyszer használatos műanyagot használ fejenként, mint az ázsiaiak. Csak az amerikaiak több mint 30 millió tonna műanyagot dobnak el évente, és ennek mindössze 8 százalékát hasznosítják újra.

A műanyag nem bomlik le, és felhalmozódik a környezetben, akár látjuk, akár nem. Az egyszer használatos műanyag kárt okoz a közösségeknek: a petróleum- és gázkitermelés feldúlja és tönkreteszi a termőföldet, és a levegőnk tele van a műanyaggyanta feldolgozásából, vagy ami még rosszabb, saját szemetünk elégetéséből származó, mikroszkopikus méretű szennyező anyagokkal.

Ideje helyi és állami szinten is olyan eljárásokat alkalmazni, amelyek a kiindulópontnál, vagyis a felhasználásnál és gyártásnál csökkentik az egyszer használatos műanyag mennyiségét. A törvényhozóknak és a képviselőknek ki kéne állniuk az ügyért, és felhívni az ipart, hogy jelentős mértékben csökkentse az egyszer használatos műanyagok termelését és értékesítését. Ösztönző programokat kéne kifejleszteni és bevezetni, hogy arra biztassák a kiskereskedőket, hogy nem-eldobható alternatívákat raktározzanak és árusítsanak. Tovább kell lépnünk „hozd a saját szatyrodat” megoldáson, és nagyon fontos, hogy közösségi normává legyenek a hozzáférhető megoldások.

A képviselőink nem fognak tenni ennek megvalósításáért a támogatásunk nélkül. Mindannyiunknak cselekednünk kell: írjunk e-mailt, követeljük a Twitteren és a Facebookon a jobb megoldást, sőt akár telefonon is felhívhatjuk a döntéshozókat.

Műanyagszennyezéstől mentes világot érdemlünk. Együtt kell működnünk, hogy elérhessük.

Cselekedjünk!

Több mint 500 millió műanyag szívószálat használnak és dobnak el az Egyesült Államokban naponta. Ez elegendő lenne arra, hogy 2,5-ször körbeérje az egyenlítőt! Csatlakozz a PPC-hez és Jackie Nuñezhez (a the Last Plastic Straw alapítójához, honlap: http://thelastplasticstraw.org/), és mondj nemet a műanyag szívószálra! A The Last Plastic Straw célja, hogy világméretű mozgalmat indítson annak érdekében, hogy az egyszer használatos, eldobható szívószálak eltűnjenek a földjeinkről, a folyókból, a tengerekből és a tengerpartokról. Bátorítsuk kedvenc éttermünket vagy bárunkat, hogy csak a vendég kifejezett kérésére adjon szívószálat, és akkor is csak komposztálható vagy újra felhasználható fajtát. Egyszerűen csak annyit kérünk, hogy tegyél kevesebbet: fogyassz kevesebbet, termelj kevesebb szemetet, használj kevesebb szívószálat. Ezzel mindenki nyer!

A mikroszálas anyagok is környezetszennyezőek.

The Story of Stuff Project videója a poliészterről:

https://www.facebook.com/storyofstuff/videos/10155941423465884/

(a videó feliratai magyar nyelven)

Poliészter

Mire gondolsz, ha a poliészter szót hallod? A 70-es évek szabadidőruháira? Izzadságszagú ingekre? Régen ilyen volt a poliészter. Manapság viszont mindannyian ezt viseljük.

A jóganadrágok, a dzsekik, még a fehérnemű is mind szintetikus anyagokból, például poliészterből készül. A több poliészter azt jelenti, hogy nagyobb a kereslet arra, amiből a poliészter készül. De nem kell hozzá új alapanyag, hogy elkészítsük; néhány cég régi holmikból készít poliésztert. Műanyag flakonokból. A világon naponta több milliárd műanyag flakont dobunk el. Ez probléma. Természetesen a valódi megoldás az, ha mindannyian kevesebb műanyagot használunk. De azért klassz, hogy addig, míg azon dolgozunk, hogy csökkentsük a műanyag mennyiségét, néhány cég a szemétből olyan dolgokat készít, amik tetszenek nekünk. Idd meg . Dobd a gyűjtőbe. Az újrafeldolgozó üzembe viszik. Felaprítják. Szövetet készítenek belőle. Viseld. Mosd ki. Viseld újra. Mosd ki újra. Csodálatos megoldásnak tűnik, ugye?

De a csudába is, ha közelebbről megnézzük… van néhány KOMOLY probléma ezzel az egésszel.

A legnagyobb gond az, hogy arra ösztönözhet egyeseket, hogy még több eldobható műanyagot használjanak, mivel úgy gondolják, biztonságosan újra felhasználható. De van egy kis probléma is. Egy mikroprobléma, amiből egy nagy kalamajka lesz. Mindig, amikor kimossuk a szintetikus anyagokat, akár újrahasznosított flakonokból készült, vagy teljesen új anyagról van szó, egészen apró műanyagdarabkák – a nevük mikroszál – válnak le róluk, és bekerülnek a csatornába. Akár százezer mosásonként. És minél régebbiek a ruhák, annál komolyabb lesz a probléma! Jaj!

Ezek a szálak olyan aprók, hogy a víztisztító üzemekben nem tudják mindet kiszűrni, ezért kikerülnek a folyókba, tavakba, sőt még az óceánba is. Amikor elérik az óceánt, szivacsként viselkednek, és magukba szívják a többi szennyeződést. Olyanok, mint az apró, mérgező bombák, tele motorolajjal, permetezőszerekkel, ipari vegyszerekkel, amelyek mind a halak gyomrába kerülnek. Végül pedig a mi gyomrunkba. Ez durva. Becslések szerint már 1,4 millió billió mikroszál került az óceánokba. Ez annyit tesz, hogy 200 millió jut minden egyes emberre!

Elég komoly hátulütői vannak annak, ami jó megoldásnak tűnt. Ideje, hogy ezek a kreatív cégek visszatérjenek a tervezőtáblához, mert bár tudjuk kevesebbszer mosni a ruháinkat, vagy elkerülhetjük a szintetikus anyagú ruhák vásárlását, nélkülük nem tudjuk megoldani a problémát. És ha azt szeretnénk, hogy ezek a cégek első helyre tegyék a fontossági sorrendben a problémát, nekünk kell szólni nekik. Keressünk valód megoldást, hogy a ruháink biztonságosak legyenek a környezet, az óceán, és saját magunk számára is. Állítsuk meg a műanyagszennyezést!

Az online petíció itt található!

„Felszólítjuk a ruhamárkákat, hogy: 1) nyilvánosan ismerjék el a környezeti fenyegetést, amelyet a mikroszálak képviselnek; 2) időt és forrásokat fordítsanak arra, hogy felkutassák és teszteljék a lehetséges megoldásokat; és 3) osszák meg egymással és a nyilvánossággal, amit megtudtak.

Forrás:

Plastic Pollution Coalition
Fordította: Tari Zsuzsanna