Kínai határvita már Bhutánnal is

Az indiai-kínai határvita a kasmíri Ladakhban található Galván-völgy hovatartozását illetően kezd elcsitulni. A határmenti konfliktusnak indiai részről biztosan voltak halálos áldozatai, kínai részről csak sejthető, mert adatokat nem közölnek. A szembenálló katonák között hivatalosan nem dördült el lőfegyver, de kövekkel és szöges vascsövekkel estek egymásnak. A felek, a világ két legnépesebb országa, mindkettő atomhatalom úgy néz ki most inkább tárgyalásos úton rendezik a vitájukat.

Kép forrása: India Today

    Kína azonban ezek után újabb diplomáciai konfliktust teremtett, most a Bhutánnal közös határa kapcsán nyitott vitát. Bhután egy fél Magyarországnyi területű, himalájai alkotmányos monarchia India és Kína közé ékelve. Lakossága hozzávetőleg 800.000 fő, 75%-ban buddhista.
Noha valóban léteznek olyan területek, amelyek hovatartozása jelenleg is megbeszélések tárgya a két ország között (Dzsakarlung, Paszamlung és a Csumbi-völgy), Kína immár az ezidáig vitán felül történelmileg Bhutánhoz tartozó Szakteng vadrezervátumot is területi vita tárgyává tette. A nevezett körzet Bhután keleti részén terül el és a hozzá legközelebb eső határszakasz nem is kínai, hanem az indiai Arunacsál Prades. A vadrezervátum számos őshonos növény és állatfaj otthona, a néphit szerint itt él a jeti, a hegyi ember.
    Furcsa módját választotta Kína a területi vita bejelentésére. A Globális Környezeti Alap (Global Environment Facility – GEF) 58. közgyűlésen jelentette be, hogy a továbbiakban megvonja az Alap támogatását, így kivonja magát a rezervátum nemzetközi finanszírozásából mivel véleményük szerint az „vitatott hovatartozású terület.” A két szomszédos országnak amúgy nincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatai, de a már meglévő határvitáik rendezése ügyében eddig 24-szer találkoztak indiai közvetítéssel az új-delhii kínai követségen 1986. és 2016. között.

Kép forrása: ANI

    A Globális Környezeti Alap egy nemzetközi környezetvédelmi támogatási pénzalap, amelyet 1992-ben Rióban a „Föld-csúcson” hoztak létre környezetvédelmi programok finanszírozására. Az Alap számos országban, így Magyarországon is támogat projekteket. A bhutáni kormány mindezek után hivatalos levelet juttatott el a GEF-hez, amelyben határozottan szembeszáll Kínával amiért az megkérdőjelezi Bhután szuverenitását és az adott terület hovatartozását.
    Az indiai politikai vezetés azonban a Peking és Thimphu közötti nézeteltérést pusztán az indiai-kínai határviták következményének látják, új frontnak immár az ország keleti részében, Arunacsál Pradesben. A GEF bizottsági elnökének összegző nyilatkozatával összhangban Aparana Szubramani a Világbank indiai, sri lankai és bhutáni hivatalos képviselője így fogalmazott a The Hindunak: „Bhután teljes mértékben visszautasítja a kínai bizottsági képviselő állításait. A Szakteng természetvédelmi terület integráns és szuverén területe Bhutánnak, és nincs értelme határvitáknak Bhután és Kína között, azzal hogy az adott területet most vitatottként állították be.”

 

Források: Insights on India; The Hindu; Defence News; Phayul; The Print

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert