Dr. Andrej Terentyev az oroszországi buddhizmus kiemelkedő alakja. A 70-es években kezdett érdeklődni a tanítások iránt. Ebben az időben a Szovjetunió szigorúan tiltott, sőt, retorziókkal sújott minden vallási érdeklődést és megnyilvánulást. Terentyev azonban, mint minden jó tanítvány, hajthatatlan volt és szenvedélyesen követte titkos küldetését, mely során eljutott tibeti és burját lámákhoz és stikában tanulmányozta a csempészett szövegeket. Végül ő hívta meg a Szovjetunióba az első nyugati buddhista tanítót, Dr. Alexander Berzint, aki földalatti rendezvényeken tartott előadást a buddhizmusról. Terentyev egész életében azon munkálkodott, hogy felélessze a buddhista hagyományokat hazájában.
Az alábbi interjúra vidéki dácsájában került sor, ahol a kertben, erdei illatokban fürdőzve faggattam az oroszországi buddhizmus földalatti korszakáról valamint a kalmük, a burját és a tuva hagyományokról, melyekre óriási hatással volt a tibeti buddhizmus. Megemlítettük az oroszországi buddhista szöveggyűjteményben található tibeti gyógyítást is, mely majdnem odaveszett a sztálini diktatúra alatt, de most újra életre kelt a különféle buddhista iskolák tanításaival egyetemben.

Forrás: Matt Lindén, studybuddhism.com

Fordította: Balogi Virág, felolvasta:. Kakasy Dóra, Koleszár Bazil Péter, Kövesdi László (2025)

Az adás időpontja:
2025. március 11., kedd 09:20
2025. március 12., szerda 12:20
2025. március 13., csütörtök 15:20
2025. március 14., péntek 18:20
2025. március 15., szombat 13:20
2025. március 17., hétfő 22:20

BuddhaFM – Adásban a Tan!

A Interjú Dr. Andrej Terentyevvel bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

Újonnan indult életút sorozatunk első kiszemeltje Dobosy Antal, 83 éves matematikus, zen buddhista tanító, a magyarországi buddhizmus jeles képviselője. A Tan Kapuja Zen Közösség apátja és szellemi vezetője és A Tan Kapuja Buddhista Főiskola oktatója, akivel életének első szakaszáról, a gyerekkoráról, közel két órán át beszélgettünk. Tudjuk jól, hogy manapság két órát kiszakítani egy napból nagyon nehéz. A beszélgetés ezért természetesen archívumunkban is meghallgatható.

Ezt a sorozatot családias hangulatúra terveztük. Üljünk le együtt egy képzeletbeli, nagy diófa alá egy varázslatos kertben és szeretettel, figyelemmel hallgassuk tanítóink, mestereink életútjának történeteit! A BuddhaFM rádió sosem siet: időt és türelmes csendet ad a kibontakozásra. Dobosy Antal nem sokkal a beszélgetés előtt megtalálta édesanyja naplóját, melyet 1944. december 15. és 1947. január 2. között írt, amikor a kis Anti 4-5 éves volt. A műsorban elhangzanak részletek a naplóból Kakasy Dóra előadásában.

A második részben majd kinyílnak a felnőttkor kapui: egy hihetetlenül sokoldalú, izgalmas, kreatív,  szellemileg és fizikailag is fáradhatatlan időszak története.

Köszönjük, hogy hallgatnak, olvasnak minket és írnak nekünk!

Készítette: Horváth M. Zsófia

BuddhaFM – Adásban a Tan!

A A BuddhaFM rádió új sorozata – ÉLETÚT – Dobosy Antal zen mester 1. rész: A gyerekkor bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

„Az is tetszik nekem, hogy a buddhizmus nem akar terjeszkedni, nem akarja magát rányomni mindenkire, hanem úgy van, hogy aki szeretne jöjjön, aki nem, csináljon mást és érjen át a folyó túlpartjára máshogy. Minket ez nem zavar egyáltalán. És ezáltal nem történt olyan, hogy esetleg emberi életek lettek volna kioltva, csak azért, mert valaki a saját gondolatiságát, filozófiáját rá akarta nyomni a másikra.”

Дeva 21 éves énekes dalszerző, aki nagyon rövid idő alatt mesés népszerűségre tett szert. Ő azonban a Tan Kapuja Buddhista Főiskolára való jelentkezésen töri a fejét. Maga írja, énekli-hangszereli dalait és a lemezborítóit ő készíti. Repertoárját áthatja a természet szeretete, tisztelete és az együttérzés minden érző lény iránt.

Дeva facebook oldala

Riporter: Bende Zsuzsanna (2022)

BuddhaFM – Adásban a Tan!
A Tan Kapuja Buddhista Egyház online rádiója – buddhafm.hu

Kövessenek minket az alábbi oldalainkon is:
Facebook
Spotify
Youtube
Instagram

A Interjú Takács Dorina Дevával – Művészek és a buddhizmus sorozat bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

Zságer Balázs zenész, kiadó-vezető. A Žagar vezetőjeként immár húsz éve a hazai elektronikus zenei színtér vezető egyénisége. Albumai számos nemzetközi, fórumon visszhangra találtak – Wings of Love c. számát több külföldi rádióadó és TV-csatorna játszotta. Számos színházi és filmzenei munka kapcsolódik a nevéhez. A BBC és a CNN műsorai mellett a CSI helyszínelőkben is hallhatóak zenéi. A nemrég üstökösként befutott énekesnő, Дeva menedzsere. A számos díj és szakmai elismerés mellett azonban igazi erénye a folyamatos, megújulás és változni tudás, új szólóprojektjében inkább az ambient és a kísérletező kedvű elektronikus zenék felé kalandozik.

Riporter: Bende Zsuzsanna (2022)

BuddhaFM – Adásban a Tan!
A Tan Kapuja Buddhista Egyház online rádiója – buddhafm.hu

Kövessenek minket az alábbi oldalainkon is:
Facebook
Spotify
Youtube
Instagram

A Interjú Zságer Balázzsal (Művészek és a buddhizmus sorozat) bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

Pavo Csöjning Dordzsi a rendezője a Lunana: Jak az osztályteremben című bhutáni filmnek, amit Oscar-díjra is jelöltek legjobb külföldi film kategóriában. Ez az első bhutáni alkotás, amit nomináltak erre az elismerésre. Az ünnepélyes eredményhirdetés és díjátadás március 27-én lesz.

A film történetének helyszíne a Himalája csúcsai közt lévő elzárt vidék, Lunana, és itt egy általános iskola. A körülmények itt meglehetősen szigorúak, ugyanis se folyóvíz, se áram nincs a környéken. A forgatáshoz is napelemekkel biztosították a megfelelő áramellátást. Ide rendelik ki tanárnak Ugyent, a városi, álmodozó fiatal pedagógust, aki jövőjét sokkal szívesebben képzelte volna el Ausztráliában popénekesként, mint a Himalája magas hegyei közt. Az ő beilleszkedéséről, a közösség erejéről és az összetartozásról szól a film. A film előzetese megtekinthető a képre kattintva:

A Tricycle buddhista magazin munkatársa, Sandnya N. Singh készített interjút a rendezővel. 

Sandnya N. Singh: Milyen reakciókkal találkozott, miután megtudta, hogy a Lunana-t jelölték a legjobb külföldi játékfilm kategóriában?

Pavo Csöjning Dordzsi: A történelemben ez az első alkalom, hogy bhutáni filmet Oscar-díjra jelöltek, és ez az egész nemzetet magával ragadta. A film továbbá más himalájai közösségek szívét is megérintette. Nepáli, szikkimi filmesek üzengetnek nekem, hogy: “Nem tudok rendesen beszélni, mert az érzlemektől elszorul a torkom.” Tibeti fiatalok a kávézókban beszélik ki a filmet. (Arra már gondolni sem merek, hogyan jutottak hozzá, mert még nem szabadna hogy ott legyen!)

Ha egyet kéne kiemelnem a reakciók közül, akkor az egy üzenet lenne, egy bhutáni kolostorban élő lámától ahol én is sokat dolgozom. Valaki elmagyarázta neki mi is az az Oscar-díj, és hogy mennyire fontos. Mindenét felajánlotta, egy kiló vajat és 50 rúpiát Guru Rinpocse szobrának megfogadva, hogy tovább fogjuk vinni Bhután nevét. 

S.N.S: A filmet a világ egyik legelszigeteltebb kis falujában forgatták, de mire bemutatták, maga a világ is elszigetelődött a világjárvány miatt. Hogyan kényszerítette ez a globális elszigeteltség arra, hogy újragondolja, hogyan mutassa be vagy pozicionálja a Lunanát?

P.Cs.D: Noha Lunana nyelvileg, kulturálisan és földrajzilag is nagyon különbözikk attól, amivel a világ nagy része eddig találkozott, de mégis egy egyetemes témát érint: az otthon és a boldogság keresését. Azt hiszem ez fogta meg az embereket. Mert amikor a világjárvány berobbant, nagy volt a gyanakvás, az elkülönülés és az elszigetelődés. És itt van ez a film, ami nagyon egyszerű és pont arról szól, amire minden ember vágyik. 

Amikor bekerült az Oscar-jelöltek szűkített listájára megkérdeztem az ügynökömet, hogy ez hogyan lehetséges egyáltalán? Erre azt válaszolta, hogy nehéz időket élünk, a film pedig felemelő, és amikor vége, az emberek jobban emlékeznek rá mint a nyomasztó filmekre. Úgyhogy nagyon büszke vagyok, hogy sikerült elérnie ezt a filmnek. 

S.N.S: Az különösen érdekes, hogy miközben a világ elszigetelődött, Lunana elszigeteltsége véget ért. Hogyan tudnád ezt megmagyarázni?

P.Cs.D: Forgatás közben az egyik felem azon gondolkodott, hogy vajon helyesen cselekszem-e? Lunana az egyik utolsó érintetlen település a világon. Talán békén kellene hagynom a falut. Van-e jogom kiteregetni az életüket? Mert ha egyszer megteszem, vége az ártatlanságuknak. De épp amikor indulni készültünk, jött egy telekommunikációs cég hogy felállítsa az első mobiltornyot, ugyhogy ez egy keserédes pillanat volt számomra. Persze a modern létesítmények miatt jobb lesz az életük. De ez a tisztaság el fog tűnni. Valójában már el is tűnt. Tegnapelőtt kaptam egy üzenetet egy fiatal lánytól, Pem Zamtól, aki a szerepelt is a Lunanában. Van most már Facebook fiókja. Úgyhogy ezeket a történeteket mostantól fel fogja majd váltani, tudod, a Tik-Tok.

S.N.S: Úgy hallottam, hogy minden film a készítőjének egyfajta  kiterjesztése. Mennyire vagy jelen saját magad a munkában?

P.Cs.D: Ugyen karakterében sok minden van belőlem. Olyan valaki vagyok aki Amerikában, Európában és a Közel-Keleten nőttem fel, és épp a megfelelő pillanatban tértem vissza Bhutánba, mert már elég idős voltam ahhoz, hogy értékelni tudjam ezt a bhutáni életmódot. Osztozom Ugyennel abban is ahogy képes megnyílni erre a csodálatos világra, és abban a felismerésében is, hogy mennyit képes tanítani ez a kultúra, ez a hagyomány. 

Megpróbáltam a saját tapasztalataimat is belevinni a filmbe. Egyszer Dzongszár Khjence Rinpócsét kísértem, fent a magas hegyekben jártunk. Végig esett az eső. Vizes, sziklás és jeges volt az út. Egy jakpásztor sátrában leltünk menedékre, aki meleg jaktejjel kínált minket. A pásztor mezítláb volt, a lába csupa bőrkeményedés és repedés. Megkérdeztem tőle: “Miért nincs rajtad cipő?” Mire ő: “A pénzemet csak a legszükségesebb dolgokra szabad költenem.” Aztán bejött a fia aki gumicsizmát viselt. Ez nagyon szíven ütött. Az apa és fia esős jelenete a Lunanában ezen a történeten alapul. [A filmben a Lunanába vezető úton Ugyen megáll egy vendégháznál, ahol a vendéglátójának, Phurbának nincs cipője. Phurba elmondja Ugyennek, hogy ő mezítláb szokott járni mert nincs pénze cipőre. Ekkor jön Phurba fia, aki új gumicsizmát visel.] Amikor szülői áldozatvállalásról beszélünk, ez az a bhutáni hozzáállás amiről sokan megfeledkeznek. 

S.N.S: A több mint 4.500 méter tengerszint feletti magasságban történő forgatás fizikai nehézségei mellett a távoli helyszín  technikai gondokkal is szembesített. Hogyan befolyásolta ez a filmkészítést?

P.Cs.D: Mivel Lunana oly távol van a civilizációtól, úgy éreztük, mintha vissza utaztunk volna az időben. Semmilyen modern berendezés nem volt, úgyhogy napelemekre és töltőkre voltunk utalva. De voltak olyan napok, hogy nem volt napsütés. Ezért csak egy kamerával forgattunk, és csak a legszükségesebb eszközöket töltöttük fel, persze a kamerát és a hangot, a felvételek továbbításához pedig számítógépeket használtunk. Ez azt jelentette, hogy nem tudtam megnézni a napi anyagot nyers, vágatlan formában. Fogalmam se volt arról, hogy néznek ki a felvételek egész addig, amikor két hónap múlva a vágószobába nem kerültünk. Azt mondtam a stábnak, hogy még ha a filmünk totál kudarc lenne is, arra ezért büszkék lehetünk, hogy egy olyan filmet csináltunk aminek nulla a széndioxid kibocsátása. De épp ezek a szigorú körülmények kényszerítettek arra, hogy nagyon odafigyeljek arra, hogy mit is veszek fel. 

S.N.S: Úgy hallottam, új filmen dolgozik. Ha a Lunana középpontjában az elégedettség, az otthon és az összetartozás állt, akkor mi lesz az új film érzelmi hajtóereje?

P.Cs.D: Bhután egyedülálló, mert a múlt század végéig egyfajta ön-elszigetelődésben éltünk. A televízió és az internet csak a 2000-es évek elején tűnt fel. Hirtelen felébredtünk, és a tévé státuszszimbólummá vált. Az emberek a jakjaikat és a teheneiket is eladták a tévékészülékekért. Az új történetem ebben az időszakban játszódik. A változásról és az átmenetről szól. 

S.N.S: Miért olyan fontos számodra a változás és az átmenet története?

P.Cs.D: Egyszer Lunanában túráztam, és egy férfi azt mondta nekem: “Amikor fiatal voltam az egész hegyet hó és jég borította, de mára minden évben egyre kevesebb van belőle.” Erre én azt válaszoltam: “Óh igen, ez a globális felmelegedés.” Mire ő: “Én nem tudom mi az a globális felmelegedés, de ez itt a hóoroszlánok otthona. És így a hóoroszlánok el fognak tűnni a világból.”

Felismertem az ebben rejlő bölcsességet,mert ő tulajdonképpen azt mondta, hogy a megvilágosodás szíve fog eltűnni a túlfogyasztásunk miatt, mivel a vágyainkat a szükségleteink elé helyeztük. Annyi bölcsesség van benne. Az alkotmányunkban áll, hogy a kormány célja a boldogság biztosítása a polgárok számára. A bruttó nemzeti boldogság eszméje, ami a megelégedettségre utal, erre épül. A modernizációval épp ezt veszítjük el. 

Úgyhogy az új projekt rólunk szól mint társadalomról, arról, hogyan próbáljuk megtalálni a helyünket ebben a modern világban, beleértve azt is, hogy mit nyerünk és mit veszthetünk. 

S.N.S: Emlékszem, évekkel ezelőtt megnéztem az indiai Dehradunban a Lunana egy nyers vágott változatát. El vagyok ragadtatva hogy mi lett belőle!

 P.Cs.D: Az egész szürreális volt. Tudod Bhutánban, amikor azt mondjuk, hogy “mesélj nekem egy történetet”, valójában úgy mondjuk, hogy “oldj meg nekem egy csomót!” Tehát a történeteknek van ez a magasabb célja is , ez a feloldó, megszabadító cél. Az a feladatuk, hogy tanítsák az embereket, megtanítsák önmaguk és a világ, amelyben élnek, megismerésére. A megvilágosodáshoz kell közelebb vinniük őket. Remélem, hogy a film sikere több bhutáni történetmesélőt és alkotót fog arra ösztönözni, hogy megosszák történeteiket. 

-Ebben a videóban a rendező eddigi hollywoodi élményeiről, az egyik Pókembert alakító filmsztárral, Andrew Garfieldel való találkozásáról beszél:

Forrás –  Tricycle

AP NEWS

A BuddhaFM A  Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM  küldetés nyilatkozatával  összhangban szólal meg.

BuddhaFM – Adásban a Tan!

Kövessenek minket  Facebook Spotify oldalunkon és  Youtube csatornánkon.

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert

A Interjú Pavo Csöjning Dordzsival, bhutáni filmrendezővel bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

„…ha képesek lennénk tényleg a világot úgy látni, ahogy van, akkor nem lenne szükség tanításra sem, meg vallásokra sem, tehát akkor konfliktus mentes lenne a világ….a buddha természetnek nincsennek határai, hogy templomon belül vagy kívül legyen, tehát mindenütt ott van, és ennek a fajta tudatosítása, meg a tapasztalása ugye a gyakorlatról szól, ami most éppen előtted van, és most kell elkezdeni….”

WonOh Sunim egy magyar hölgy, aki 20 éve él és gyakorol egy koreai buddhista kolostorban. Vele beszélgettünk a kezdetekről, a kolostori életről, a koreai viszonyokról, amelyben az egyre fogyatkozó számú buddhista gyakorlóknak kell boldogulniuk.

Riporter: Bende Zsuzsanna (2022)

BuddhaFM – Adásban a Tan!
A Tan Kapuja Buddhista Egyház online rádiója – buddhafm.hu

Kövessenek minket az alábbi oldalainkon is:
Facebook
Spotify
Youtube
Instagram

A Határtalan buddhizmus – Interjú WonOh Sunimmal 3. rész bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

„Minden hegynek egy darab teteje van, és arra az egy darab tetőre számtalan úton lehet feljutni.
Azt gondolom, a cél az, hogy eljussunk a hegynek a legtetejére.”

Tanulmányai befejezése után a könyvszakmában dolgozott, irodalmi szerkesztőként, könyvkiadóként. Később reklámvonalon tanult tovább, reklámpszichológiával, filmrendezéssel foglalkozott. Több televíziós és rádiós adás, klipek, reklámfilmek készítésében működött közre.

Évtizedek óta vannak sajtómegjelenései, zenei, fotós, irodalmi és pszichoterápiás témákban. Hosszú évek óta nemcsak szerkesztéssel, fotózással, de írással is foglalkozik. Rendszeresen jelennek meg munkái különböző nyomtatott és online folyóiratokban. Ma mindezen tevékenységek mellett pszichoterapeutaként is dolgozik, tagja az Integratív Pszichoterápiás Egyesületnek valamint a Pszichodráma Egyesületnek. Egyéni- és csoportterápiákat, tánc- és mozgásterápiákat tart. Ifjúságpszichológiai kutatásokat, személyiségfejlesztést, -elemzést végez. Saját fejlesztésű, úgynevezett fotóterápiát alkalmaz a pszichoterápiák területén. Tanulmányait többek között A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán is végezte. Elkötelezetten kiáll a tibeti ügyek mellett, ahogy vallja:  szeretném menteni a menthetőt a magam szerény eszközeivel is.

A koncert- és táncfotózással foglalkozó fotográfus régóta van jelen a zene és a tánc világában is. De mára már – fotósként is – régi szenvedélyének, a tibeti kultúra szeretetének szolgálatába állította szakmai tudását. Jegyzett koncertfotós, számtalan kiállítással, publikációval.

Az utóbbi időben leginkább a szakrális világok és a kövek fotózásával foglalkozik. Kétszer járt Indiában, a Himalájában (Ladakhban), bejárta a Kaukázus országait, Izlandot többször is, Izraelt, sok arab területet, hogy csak néhányat emeljünk ki. További terveiben még az amerikai sivatagokkal való megismerkedése, Peru és Bolívia, majd egy afrikai látogatás szerepel, valamint egy – hosszabb időre – Ladakba való költözés is.

Rendszeresen tart vetítéses előadásokat számtalan témában, képeit több tucat kiállításon is megszemlélhettük már.

Honlapján, a www.alionphoto.com oldalon rendelni is lehet képeiből, naptáraiból.

Riporter: Bende Zsuzsanna (2022)

BuddhaFM – Adásban a Tan!
A Tan Kapuja Buddhista Egyház online rádiója – buddhafm.hu

Kövessenek minket az alábbi oldalainkon is:
Facebook
Spotify
Youtube
Instagram

A A szekér, az út és a sok állomás – Interjú S. Varga Ilona fotóssal bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

„…ha képesek lennénk tényleg a világot úgy látni, ahogy van, akkor nem lenne szükség tanításra sem, meg vallásokra sem, tehát akkor konfliktus mentes lenne a világ….a buddha természetnek nincsennek határai, hogy templomon belül vagy kívül legyen, tehát mindenütt ott van, és ennek a fajta tudatosítása, meg a tapasztalása ugye a gyakorlatról szól, ami most éppen előtted van, és most kell elkezdeni….”

WonOh Sunim egy magyar hölgy, aki 20 éve él és gyakorol egy koreai buddhista kolostorban. Vele beszélgettünk a kezdetekről, a kolostori életről, a koreai viszonyokról, amelyben az egyre fogyatkozó számú buddhista gyakorlóknak kell boldogulniuk.

Riporter: Bende Zsuzsanna (2022)

BuddhaFM – Adásban a Tan!
A Tan Kapuja Buddhista Egyház online rádiója – buddhafm.hu

Kövessenek minket az alábbi oldalainkon is:
Facebook
Spotify
Youtube
Instagram

A Határtalan buddhizmus – Interjú WonOh Sunimmal 3. rész bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

„…Folyamatos változás az élet, minden nap egy picikét meg kell halni. Szóval én igyekszem könnyen meghalni a mindennapok során. Igyekszem könnyen elengedni a dolgokat, észrevenni azt, hogy van egy flow-ja, egy áramlása az életnek, és ha az ember hajlandó menni, akkor könnyűvé válik az élete, de hogyha próbál rögzíteni valamilyen szituációt, valamilyen anyagi hátteret, bármit, akkor szenvedni fog.”

A 2022-es évből lassan eltelt egy hónap és nemsokára itt a kínai újév is. Ezek az alkalmak mindig lehetőséget adnak, hogy egy kicsit az újrakezdésről, a helyes szemléletről beszéljünk. Vendégünk Diószegi Ádám, jógaoktató, akivel a helyes elhatározás, a helyes szándék mellett életének fontos pontjairól és motivációiról is beszélgetünk. Elmeséli, hogyan jutott el a szkanderezéstől a felismerésig, hogyan vezetett az út egy bénulástól a jógáig.

Ádám 13 éve foglalkozik jógaoktatással. Élőben és online felületeken is gyakorlók ezrei követik, végzik el képzéseit vagy vesznek részt az általa szervezett táborokban, elvonulásokon. 

Riporter: Lapat Dániel (2022)

www.facebook.com/adam.dioszegi.yoga

www.jogaoktato.hu

www.samadhijoga.hu/

BuddhaFM – Adásban a Tan!
A Tan Kapuja Buddhista Egyház online rádiója – buddhafm.hu

Kövessenek minket az alábbi oldalainkon is:
Facebook
Spotify
Youtube
Instagram

A A jóga szerepe az állandó újrakezdésben – Interjú Diószegi Ádám, jógaoktatóval bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

„Nem tartom magamtól távolinak egyetlen kultúrát sem, valahogy mindegyikbe bele tudom képzelni magamat. Emberek vagyunk. Minden mindennel össze van kötve és valahol az a jó benne, hogy magunkévá tudjuk tenni. Erre őket (a gyerekeket) sem kell emlékeztetni, ez magától értetődő, természetes nekik.”

Szeivolt Katalin, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum pedagógiai programjának vezetője. A nyári gyerekprogramokról, a jövőbeli ötletekről, tervekről beszélgetünk, és arról, hogyan lehet az ázsiai kultúrát megszerettetni, megismertetni a fiatalokkal kreatív, kézműves foglalkozásokon keresztül.

Aktuális kiállítások, múzeumi programok.

Riporter: Lapat Dániel (2021)

Az adás és az ismétlések időpontja:
2021-12-06 hétfő 08:33
2021-12-07 kedd 11:33
2021-12-08 szerda 14:33
2021-12-09 csütörtök 17:33
2021-12-10 péntek 21:33
2021-12-11 szombat 08:33
2021-12-12 vasárnap 21:33

A Gyerekeknek Ázsiáról múzeumpedagógiai módszerekkel – Interjú Szeivolt Katalin, múzeumpedagógussal. bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.