A buddhista többségű Nepál és egy kínai dróngyártó cég megállapodást kötött, miszerint nagy teherbírású drónokkal fogják ellátni a Himalája régió hatóságait, amelyek segítenek majd eltakarítani a felhalmozódott szemetet az Everest szent lejtőiről. 

A világ legmagasabb hegyén a szemétszedés összetett és sokrétű művelet. A drónok, amelyeket ugyanazok a serpa hordárok irányítanak majd, akik évtizedek óta takarítják gyalogosan is  a hegyet, nagy segítséget fognak nyújtani, hogy a legveszélyesebb területeken is tudjanak dolgozni az életük kockáztatása nélkül. 

A Da Jiang Innovations (DJI), a legnagyobb kínai, és világviszonylatban is piacvezető dróngyártó cég fogja a megállapodások értelmében az eszközöket szállítani az azokat majd üzemeltető Szagarmatha Környezetszennyezés Elleni Bizottságnak (Sagarmatha Pollution Control Committee – SPCC), ami a fő helyi hatóság, aminek a feladata az Everest megtisztítása. 

„Az áprilisi sikeres tesztelés után azt tervezzük, hogy hosszú távon is használni fogjuk a drónokat az Everest régióban” – mondta Dzsagat Bhuszál, Khumbu Paszang Lhamu vidéki önkormányzat közigazgatási vezetője.

Az SPCC azért dolgozik, hogy évről évre minél több szemetet, és sajnos holttestet távolítson el a szent hegyről. Amellett, hogy a szervezet serpákat bérel fel, hogy elszállítsák a hulladékot a magashegyi régióból, helikoptert is alkalmaznak a holttestek kiemeléséhez. 

Ezen kívül különböző szabályokat is hoztak, amivel az idelátogató hegymászókat ösztönzik a takarításra. Mindenkinek, aki az Everest alaptáborába kíván eljutni, a nyolc kiló hulladékkal kell visszatérnie onnan, ha nem akarja elveszíteni azt a 4000 dolláros kauciót, amelyet a szabályok betartásának biztosítása érdekében letettek. Természetesen a hegymászóknak a magasabban lévő táborokból lejövet arányosan kevesebb hulladékot kell összegyűjteniük, hogy az oxigénhiány miatt ne terheljék túl magukat. 

Felmerül a kérdés, hogy a fenti intézkedések, illetve a drónok alkalmazása nem szüntet-e meg munkahelyeket, de a serpák nem aggódnak:

“Igen, tényleg vannak aggályok, hogy a gépek munkahelyeket szüntetnek meg. De a fő célunk az, hogy csökkentsük a potenciális halálesetek számát a Khumbu gleccser veszélyes övezetében.” – mondta az egyikük. “De serpákat fogunk kiképezni, mert a hétköznapi drónkezelők nem tudják elvégezni a munkát a magasabban fekvő táborokban. A jövőben minden munkát serpák fognak végezni.”

Az eddigi kísérleti adatok alapján a nagy teherbírású drónok 30 kg terhet tudnak leszállítani az I-es táborból. Azonban ahogy nő a magasság, a hatékonyságuk egyre csökken. A 6400 méter tengerszint felett fekvő II-es táborból már mindössze csak 18 kg-ot tud elhozni egy ilyen eszköz. 

Ahogy az egyre melegebb nyarak megolvasztják a havat és a jeget az Everesten, az évtizedes múltból származó szemét és a holttestek felszínre kerülnek, és az olvadékvíz szennyezésének veszélyével fenyegetnek, amely a hegyet körülvevő völgyek patakjait és folyóit táplálja.

Az SPCC tudatában van ennek, és keményen dolgozik azon, hogy megpróbálja eltávolítani ezeket a holttesteket és a hulladékokat a buddhizmus egyik legszentebb hegyéről.

Forrás – Good News Network

A BuddhaFM A  Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM  küldetés nyilatkozatával  összhangban szólal meg.

BuddhaFM – Adásban a Tan!

Kövessenek minket  Facebook Spotify oldalunkon és  Youtube csatornánkon.

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert

A Nepál Kínával összefogva DJI drónokkal tisztítaná meg az Everestet bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

” Én úgy érzem, ha mi emberek a környezetünkkel, a természettel és egymással valamifajta kiegyensúlyozottságban tudunk élni, harmóniában tudunk létezni, akkor talán az egészségünk is hosszabban megmarad, a teljesítőképességünk is sokáig velünk van, és akkor az egyéb dolgainkban is ki tudunk teljesedni. …ehhez azonban sok összetevő kell: kell a jó étel, kell a nyugodt hétköznap, a természetes ritmus, amiben létezünk, és bizony kell a fizikai aktivitás is. …és ami még érdekes, hogy ahhoz, hogy ez egyfajta harmóniában, kiteljesedettségben tudjon működni, kell a transzcendenciához valami viszony. Az érzékszerveink által megélt valóságon túli, sejthető, …időnként megmutatkozó, bizonyosságot mutató valósághoz egy odafordulás szintén szükséges.”

Bojár Iván András művészettörténész, kritikus, újságíró, a Magyar Narancs egyik alapítója, az Octogon építészeti lap alapítója, a 10 millió Fa környezetvédelmi szervezetet megálmodója. Vele beszélgettünk tudatosságról, fenntarthatóságról, harmóniáról, önismeretről, a kutyák tekintetéről és persze faültetésről.

10 millió Fa – Facebook oldal

Riporter: Bende Zsuzsanna (2024)

Fotó: Wéber Kristóf

BuddhaFM – Adásban a Tan!

A Óriási nagy emberiség-diéta – Beszélgetés Bojár Iván Andrással, a 10 millió fa mozgalom alapítójával bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

A kínai hatóságok megkezdték egy XIX. századi tibeti kolostor áthelyezését, amely várhatóan víz alá fog kerülni a világ legmagasabb, 3D nyomtatással készülő vízerőművének gátja várható elkészülte után. A tibetiek által Macsu-folyónak hívott Sárga- folyón, Csinghaj tartományban lévő Jangcsu vízerőmű bővítését 2022-ben kezdték meg, és a tervek szerint még idén befejezik. 

Az Acok Gon Decsen Csökhorling kolostor lakói az elmúlt két évben már több alkalommal fordultak a Dragkar megyei (kínaiul: Hszinghaj) hatóságokhoz, hogy vonják vissza a Kínai Fejlesztési és Reformbizottság (China’s National Development and Reform Commission –  NDRC) által kiadott átépítési parancsokat – ezt egy, a saját biztonsága érdekében névtelenséget kérő tibeti forrás nyilatkozta a Szabad Ázsia Rádiónak.

A szerzetesek kérése ellenére a kormány Nemzeti Örökségvédelmi Minisztériuma kijelentette, hogy a kolostorban található műtárgyak és falfestmények “nem képviselnek jelentős értéket, nincs különösebb jelentőségük”,  így az áthelyezés tovább folytatódik.

A kínai hatóságok azzal nyugtatják a helyi lakosokat, hogy a kolostor lebontásának és újjáépítésének a költségeit finanszírozni fogják épp úgy, mint a vallási szertartások és rituálék végzését a kijelölt új területen. 

Mindezek ellenére a helyi sztúpákat, és a kolostorban található freskókat nem lehet fizikailag áthelyezni, így azok pusztulásra vannak ítélve. 

A tibetiek továbbá magát a helyszínt is szentnek tartják, mivel az elmúlt 135 év alatt ott elvégzett szertartások és imák megszentelték azt. 

A helyi tibeti lakosság szerint a gát megépítése újabb példája annak, hogy Peking semmibe veszi a kultúrájukat, vallásukat, de még a természeti környezetet is. 

Az RFA-hoz eljuttatott videón látszik, hogy az Acok kolostor előtt megtartják az áthelyezési ünnepséget, miközben a hatóságok képviselői a helyi lakosoknak szónokolnak egy színpadról, amelyet mindkét oldalról munkagépek és daruk vesznek körül. 

“Az áttelepítési munkálatok megkezdése a kormány jóváhagyásával és a lakosság támogatásával kezdődhet meg” – hallható a felvételen egy tisztviselő szájából az előbb említett videóban.

Egy másik felvétel szerint a tibeti lakosok tömegei imádkoznak és végeznek leborulásokat az Acok kolostor közelében található sztúpák előtt, amivel “búcsút vesznek az ősi kolostortól, ami eddig a tibetiek áhitatának a helyszíne volt nemzedékeken át.”

A kolostort Acok Csöktrul Koncsog Csödar alapította 1889-ben és több mint 160 szerzetesnek ad otthont. A kormány 2021-ben olyan rendeletet adott ki, amelyben megtiltotta, hogy 18 év alatti szerzetesek beiratkozzanak a kolostorba és ott éljenek. 

A hatóságok bejelentése szerint a szerzeteseket és a helyi lakosokat áttelepítik a Palkha település közelében lévő Khokar Naglóba, a források szerint a szerzeteseknek már nem építettek új szálláshelyeket.

A tibetiek gyakran vádolják azzal a kínai nagyvállalatokat és tisztviselőket, hogy szabálytalanul sajátítanak ki földterületeket amivel megzavarják a helyi lakosság életét, ami néha erőszakkal elfojtott összecsapásokhoz vezetnek.

Februárban a kínai rendőrség több mint ezer tibetit, köztük szerzeteseket tartóztatott le, akik a szecsuáni Kardze Autonóm Tibeti Prefektúra Dege megyéjében egy gát építése ellen tiltakoztak. Ennek a gátnak a megépítése legalább hat kolostort, és több falut is víz alá helyezne. 

A kínai hatóságok szerint a Jangcsu-gát építése miatt 15.555 embert kell áttelepíteni, majdnem mind tibeti nemzetiségű, akik három megye 24 városában és falvaiban élnek. Dragkar megye a Coló (kínaiul: Hainan) Tibeti Autonóm Prefektúrában található, Tibet történelmi Amdó régiójában. 

A kolostor vezetőjét és a lakosokat is figyelmeztették a tisztviselők, hogy “büntetést fognak kapni bármiféle zavargásért.”

A Jangcsu vízerőmű, ami a terv szerint ötmilliárd kilowatt energiát lesz képes termelni Henan tartomány számára, a 2010-ben épített Jangcsu-gát bővítése, ami már 2016-ban megkezdte a működését 1200 megawattos teljesítménnyel. 

A kibővített vízerőmű várhatóan a világ legmagasabban fekvő és legmagasabb 3D technológiával készült építménye lesz a Cinghua Egyetem folyóiratában megjelent cikk szerint. A gát első szakasza több mint 150 méter magas lesz és a tervek szerint még idén üzembe helyezik. A teljes projektet a jövő évben fogják átadni. 

Forrás – Szabad Ázsia Rádió – Radio Free Asia (RFA)

YouTube/RFA

A BuddhaFM A  Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM  küldetés nyilatkozatával  összhangban szólal meg.

BuddhaFM – Adásban a Tan!

Kövessenek minket  Facebook Spotify oldalunkon és  Youtube csatornánkon.

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert

A Kolostor költöztetés Kínában egy vízerőmű építése miatt bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

Legutóbbi bejegyzésünkben Khjence rinpocse a biodiverzitás védelmének fontosságáról illetve a vadállatok védelméről beszélt egy interjúban. A környezetvédelem kiemelt fontosságú a buddhista szemléletű emberek számára is, hiszen a “nem ártás” elve, az “ahinszá” alapelv az életmódunkban. Örömmel ajánljuk a BALATORIUM meghívását rendezvénysorozatukra. Az ő sajtóközleményüket idézzük:

Hogy néznek ki az algatenyészetek mikroszkóp alatt? Milyen az ideális strand? Hogyan járulnak hozzá az édesvízi kisrákok a vízminőség védelméhez? Hogyan hathat vissza a balatoni táj az emberre? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ Tihanyban és Örvényesen, a BALATORIUM ökológiai-kulturális hétvégéjén augusztus 26–28. között. 

A nyár utolsó hétvégéjén megkezdődik a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa kiemelt projektje, a BALATORIUM ökológiai-kulturális programsorozata, amely már péntektől tartalmas és változatos eseményeket kínál. Mindenki előtt nyitva áll majd a Balaton egyik leghangulatosabb épületegyüttese, a gyönyörű, neoreneszánsz tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, ahol izgalmas előadások és kiállítások várják az érdeklődőket, a látogatók kvízben mérhetik fel ökológiai tudásukat, sőt, a legkisebbek számára rajzversenyt is rendeznek. 

Örvényesen úszó vízikert és a szabadonbalaton algabár várja a strandolókat, bemutatkozik a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) építész hallgatói által tervezett installáció, a Foliorium pavilon, és az érdeklődők egy játékos, építészek és művészek által vezetett workshop keretében újratervezhetik a szabadstrand partszakaszát is. A programsorozatra, amelyen lassú tájbejárás, képregényrajzoló foglalkozás, koncert, filmvetítés és szitaworkshop is lesz, mindenkit szeretettel várnak, aki a térségben él vagy nyaral, és főleg, aki szereti a Balatont.

A BALATORIUM hétvégéje megismerteti az érdeklődőkkel azokat a folyamatokat, amelyek a tó fokozott hínárosodásáért, illetve algásodásáért felelősek. A szakemberek bemutatják a parti zóna kiemelkedően fontos élőhelye, a nádas, valamint az emberi tevékenységek (beépítés, horgászat, fürdőzés) szerepét is. Szó lesz majd a természetes partszakaszok visszaállításának fontosságáról és a strandrészek természetközelibbé alakítását célzó növekvő társadalmi igényről is, mindezt a strandolók és látogatók részvételével, hozzászólásaival. 

Az egyes eseményekhez kapcsolódóan lehetőség nyílik a témák kutatóival és szakértőivel beszélgetni. Kiemelt figyelmet szentelnek a biológiai sokféleség, a talajvédelem, a fajtaváltás, és az ökológiai gazdálkodás jelentőségének. Az ökológiai szemlélet és szakmaiság végig meghatározza az eseménysorozatot. Szombaton és vasárnap több területről érkező szakemberekkel is lesznek beszélgetések Örvényesen, például a borászat és a klímaváltozás viszonyáról vagy a helyes természetjárói magatartásról.

Strand x workshopok x beszélgetések x lassú tájbejárások x művészeti akciók x és mindenmás a Balaton és térségének aktuális ökológiai kérdéseiről

A hétvégi programsorozat a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) nyílt napjával veszi kezdetét augusztus 26-án, pénteken. Az érdeklődők betekintést nyerhetnek az intézetben folyó munkába, az édesvizek környezettani kutatásába. Már a környezet miatt is érdemes ellátogatni Tihanyba: az 1927-ben megnyílt, neoreneszánsz stílusú épületegyüttes a Balaton környékének egyik legszebb műemléke, egyben az ország legnagyobb múltú biológiai kutatóintézete. Ősfás parkjának árnyas fái alatt kiállított akváriumokban lehet majd megnézni a Balaton parti övében élő halfajokat és olyan gerincteleneket is, mint például az invazív cifrarák. A látogatók megtudhatják, hogy mire lehet jó a vándorkagyló, és azt is, hogyan járulnak hozzá az édesvízi kisrákok a vízminőség védelméhez. 

A kutatók több előadással is készülnek: szó lesz például a Balaton halevő madarairól, az aktuális algahelyzetről és a Balaton siklóiról. Kiderül az is, hogy ártalmas lehet-e a naptej a vízi élővilágra. Bemutatják, hogyan zajlik a mintavétel a gyakorlatban. Aki kedvet érez, kvízjátékban tesztelheti a tudását, és díjazzák a nyílt napon készülő legötletesebb gyerekrajzokat is. Az érdeklődők a műemlék épületbe is beléphetnek, ahol megfigyelhetik, hogy néznek ki az algatenyészetek mikroszkóp alatt. A nap folyamán több alkalommal lesz vezetett tudományos túra az épületben, melynek során arra is fény derül, hogy mik azok a mikroszennyezők, és milyen hatással vannak a vízi élőlényekre. Érzékszervi sétára is lehet regisztrálni, amelyet a SLOWWALK eseménysorozat részeként rendeznek meg.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet augusztus 26-án, pénteken, 9 és 16 óra között lesz nyitva a nagyközönség számára. Az eseménysorozat minden programja ingyenes, néhány esemény azonban a limitált férőhelyek miatt előzetes regisztráció után látogatható. További információ és regisztráció a BALATORIUM ökológiai-kulturális hétvége Facebook-oldalán

 A lassú tájbejárás, azaz SLOWWALK további helyszíneken is várja az érdeklődőket a hétvégén. A tihanyi és örvényesi sétákkal jelentkező eseménysorozat arra ösztönzi a résztvevőket, hogy újfajta figyelemmel forduljanak a balatoni ökoszisztémák felé, és megfigyeljék, hogyan hathat vissza a táj az emberre.

 A lassú tájbejárások a Balaton-felvidék ökológiai hálózatainak kulcshelyszíneit érintik. Keretében beszélgetések, workshopok, kisléptékű művészeti installációk, intervenciók és performanszok valósulnak meg. A lelassult séták során a résztvevők élményszerűen tapasztalják meg a táj egyedi jellemzőit, ökológiai vonatkozásait. Az ökológiai hétvége sétavezetői között lesz művész, designer, pszichológus, filozófus és biológus is, de az események minden esetben a befogadók aktív részvételére alapozva teremtenek valós kapcsolatot a résztvevők és a táj között. 

 Programok az örvényesi Platán szabadstrandon

2022. augusztus 27–28.

Az örvényesi szabadstrand látogatóit az egész hétvégén számos érdekesség és program várja. A BALATORIUM vízi installációjának központi motívuma egy úszó vízikert lesz, amely egyszerre eseményhelyszín, bója és a vízibár. A GUBAHÁMORI építésziroda és a szabadonbalaton közös tervezési workshopján balatoni strandok partszakaszát lehet játékosan újragondolni. Bemutatkozik a MOME építész hallgatói által tervezett installáció, a Foliorium prototípusa, mely egyszerre alternatív oktatási helyszín, kiállítótér és közösségi tér. A szabadonbalaton algabárjában algafröccs és más fantáziaitalok mellett vízinövény-falatkákkal várják az érdeklődőket.  A BLKI és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kutatói és szakértői beszélnek majd többek között a balatoni nádasok szerepéről és a helyes tájhasználatról, valamint a klímaváltozás szőlészet-borászatra gyakorolt hatásáról. A képregényrajzoló foglalkozáson szó esik a kép-szöveg megfelelő aránya és a történetív dramaturgiája mellett arról is, hogy mit érdemes a Balaton régió ökológiai jelenségeivel, kihívásaival kapcsolatban megörökíteni, elmesélni. Az eseménysorozat kiegészítő programokkal is várja az érdeklődőket: a BALATORIUM szitaworkshopon az érdeklődők egyszerűsített formában ismerkedhetnek meg a szitanyomás technikájával, és lehetőség lesz hozott pólóra, táskára, illetve a szervezők által biztosított anyagokra is nyomni. 

A programokat szombaton 9–21 óra között, vasárnap pedig 9 és 18 óra között rendezik meg. A programok teljes listája a BALATORIUM weboldalán és a BALATORIUM ökológiai-kulturális hétvége Facebook-oldalán található.

A BALATORIUM projektről

A BALATORIUM kutatók és művészek összefogása a Balatonért. A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (VEB2023 EKF) és a PAD Alapítvány BALATORIUM programjának célja, hogy kulturális programokon láthatóvá tegye a tó összetett ökoszisztémáját, és hozzájáruljon a Balaton jövőjét érintő létfontosságú kérdésekben folytatott társadalmi párbeszédhez. 

A BALATORIUM programban részt vevő fő partnerek: PAD Alapítvány, szabadonbalaton, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Pannon Egyetem, Bakony-Balaton Környezetvédelmi Oktatóközpont Egyesület.

Sajtóinformáció:

 press@veszprembalaton2023.hu 

pad@pad.network

Forrás: BALATORIUM

A BuddhaFM A  Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM  küldetés nyilatkozatával  összhangban szólal meg.

BuddhaFM – Adásban a Tan!

Kövessenek minket  Facebook Spotify oldalunkon és  Youtube csatornánkon.

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert

A BALATORIUM – ökológiai-kulturális hétvége Tihanyban és Örvényesen – ajánló bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

A bhutáni Nemzeti Környezetvédelmi Bizottság (National Environment Commission – NEC) és más civil társadalmi szervezetek nagytakarítási akciót szerveztek három helyszínen is Bhutánban. Ezzel szeretnék felhívni a lakosság figyelmét a felelős és fenntartható hulladékgazdálkodás fontosságára.

Az akcióban közel ezer önkéntes vett részt, közülük 487-en deszup-ok. A deszupok (de-suup) azaz a békeőrök, Bhután képzett, szükség esetén azonnal bevethető önkéntes segítői. A deszup hálózatot Dzsigme Kheszár Namgyel Vangcsuk az ötödik bhutáni király hozta létre 2011-ben. A cél az önkéntesség szellemének erősítése a társadalomban, valamit a közösségi felelősségvállalás népszerűsítése. A királyi kezdeményezés sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy jelenleg az békeőrök száma meghaladja a 22 ezer főt, ami az ország alig 800.000-es lakosságához képest óriási arány. 

A deszupok saját mobilalkalmazás segítségével szükség esetén azonnal riaszthatóak. A jellegzetes narancssárga ruhás önkéntesek mentési feladatokat látnak el természeti katasztrófák esetén, de a világjárvány által okozott problémák kezelésében is vezető szerepet játszottak. Kiemelt feladataik közé tartozik még a környezetvédelemben való aktív részvétel. Ennek része volt ez az akció is.

Nem ez volt az első ilyen kampány és nem is az utolsó. A jelenlegi akciót egy hónapig fogják folytatni, majd utánna rendszeresen ellenőrzik a takarítás utáni helyzetet. A szemetelőket szigorúan meg fogják büntetni.

Sajnos Bhutánt is elérték a hulladékgazdálkodási problémák, részben a lakosság gondatlansága és a hatóságok felületessége, illetve a meglévő szigorú törvények be nem tartatása miatt. A lakosság felelőségérzetének erősítése is feladata a békeőröknek. Ezért a takarításon kívül oktatói, felvilágosító munkát is végeznek az emberek körében. 

Szönam P. Vangdi, a NEC titkára elmondása szerint Bhután naponta 172 tonna hulladékot termel, és ennek 45 százaléka konyhai hulladék. A fokozódó probléma láttán ő is fontosnak tartja az emberek érzékenyítését: “Szemléletmódbeli változásra van szükség. Csak akkor lehet sikereket elérni, ha az emberek elkezdik vállalni a felelőséget a saját hulladékukért.” A NEC az újrahaszonsítás fejlesztésére törekszik, ezt az elvet kívánják a gazdaság hulladékgazdálkodási alapjának is megtenni. “A NEC megpróbálja a konyhai hulladékot biogázzá alakítani. A műanyagot újrahasznosítani”.

A kormány környeztvédelmi politikájának komolyságát jelzi, hogy Bhutánban már 1999-ben betiltották a műanyagok használatát egyszer. A Kereskedelmi Minisztérium megtiltotta a műanyag csomagolóanyagok, szatyrok, műanyagpoharak stb. használatát, a velük való kereskedelmet. A törvény betartása azonban az illletékes hatóságok erőfeszítése ellenére is máig komoly kihívást jelent. A probléma kezelésére a hatóságok a NEC-kel egyzetetve úgy döntöttek, hogy megerősítik a tilalmat. A szigorú korlátozó jogszabály 2019. április 1-én hatályba is lépett.

Forrás:

Kuensel online

Daily Bhutan

A BuddhaFM A  Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM  küldetés nyilatkozatával  összhangban szólal meg.

BuddhaFM – Adásban a Tan!

Kövessenek minket  Facebook Spotify oldalunkon és  Youtube csatornánkon.

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert

A Szemétszedési kampány Bhutánban bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

„Egész nap ülök a biciklin tök egyedül, benne vagyok a fejemben, nézek kifelé, rengeteg gondolat, érzés jön-megy. Érdekes állapot… mindenképpen, eltér a normálistól.”

Békés Zoltán, az xforest.hu alapítója, buddhista gyakorló, szeptember elsején kerékpárral indult útnak Lisszabonba, hogy megtegyen 4000 km-t. Ezzel szeretné felhívni a figyelmet egy adománygyűjtő akcióra, melynek keretében a 10 Millió Fa Alapítvány, valamint a Nyimi Öko Közösség vállalta 400 fa telepítését. A 36 napos bicikli út felénél beszélgettünk Békés Zoltánnal.

riporter: Lapat Dániel

itt lehet támogatni az akciót:

https://gogetfunding.com/4000km400trees/

Klímamagazin, ami segít, hogy tehess a Föld jövőjéért

Az adás időpontja:

2021-09-28 07:00
2021-09-29 10:00
2021-09-30 13:00
2021-10-01 16:00
2021-10-02 20:00
2021-10-03 07:00
2021-10-04 20:00

A 4000 km 400 fa – Interjú Békés Zoltánnal bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

India miniszterelnöke, Narendra Modi, hivatalosan március 24-én jelentette be a járvány miatti országos lezárásokat. A közel 1.4 milliárd lakosú országban a közlekedés és az ipari termelés is a minimálisra esett vissza egyik napról a másikra. A leállás pozitív környezeti hatásai szinte azonnal megmutatkoztak mind a légszennyezettség csökkenésében, mind a nagy folyóvizek tisztulásában.

Az amúgy híresen szennyezett levegőjű pandzsábi Dzsálandhár városából tisztán látszottak a csaknem 200 km-re lévő Himalája hegycsúcsai, melyeket harminc éve takart a szmog. Az évtizedek óta környezetvédelemmel foglalkozó Balbur Singh Seechewal Twitter bejegyzését idézi a SBS Hindi hírportál: „Tisztán látjuk a hófödte csúcsokat a tetőről. De nem csak azokat, éjszaka még a csillagok is látszanak. Semmi ehhez foghatot nem láttam mostanában.”

A lezárásokat követően csak Delhiben 44%-al csökkent a légszennyezettség, míg az India Today adatbázisa szerint országosan 33%-os javulást mutat a levegő minősége. „Az adatok azt mutatják, hogy az indiai városok átlagosan 115-ös levegőminőségi indexszel (AQI -Air Quality Index) rendelkeztek március 16. és 24. között. A levegő minősége azonban jelentős javulást kezdett mutatni már a 21 naposra tervezett lezárások első három napja alatt, az átlagos index 75 AQI-re esett vissza” – áll a jelentésben.

De nem csak a légszennyezés csökkent radikálisan, hanem a folyók vizei is megtisztultak alig pár nap alatt. A Gangesz vize Haridvárnál és Risikesnél, a két szent ikervárosnál, némi klóros fertőtlenítés mellett, elérte az ivóvíz minőséget, írja a Times of India. Megtisztulásra vágyó zarándokok milliói kénytelenek távol maradni a szent folyótól, ennek következtében újra alkalmas lett egészségügyi szempontból is a rituális vízkortyoló szertartásra, az acsamanára – számol be B.D. Joshi környezettudós.

A Gangesz tisztaságának hátterében a víz szárazanyag tartalmának (TDI) 500%-os csökkenése áll, ami az ipari szennyezés leállásának, illetve a közvetlen emberi szennyvíz kibocsájtás minimálisra csökkenésének köszönhető. Haridvár Gangeszhez vezető szent lépcsőinél a Har-ki-Paurinál végzett hivatalos mérések szerint a víz minősége újra „A” osztályú, a modern történelem óta először. Víz keménysége beállt egy elfogadható 6.5-8.5 pH közötti szintre, és az oldott oxigén mennyisége is javulni látszik, ami a víz élővilága számára elengedhetetlen.

A Gangesz felső folyásának vidékéről is hasonló hírek jönnek. Az Allahabadhoz közeli Trivéni Szangamnál, a „hármas találkozásnál”, ahol a szent Jamuna és a Gangesz találkozik a láthatatlan Szaraszvátival, Shesh Narayan Mishra, egy helybéli így nyilatkozik: „Minden kedden és szombaton lementem a Gangeszhez megmártózni az elmúlt 40 évben, és sosem láttam még ilyen tisztának a folyót, még a három folyó, a Gangesz, a Jamuna és a mitikus Szaraszváti találkozásánál sem, köszönhetően a lezárásoknak.”

A Banaras Hindu Egyetem (BHU) professzora, prof B.D. Tripathi látva a folyók élővilágának helyreállását, odáig megy, hogy szerinte a kormánynak félévente be kéne vezetnie a kötelező lezárásokat, a vízi élővilág regenerálódásának érdekében.

A Gangesz védelméért csendes forradalmat vívó Matri Szadan asram szellemi vezetője, Szvámi Sívánanda Szaraszvati, teszi fel a kérdést a Times of Indiának: „Miért pazarol el a kormány annyi pénzt a Gangesz újraélesztésére, holott csak annyit kéne tennie, hogy békén hagyja? Mindez azért történt, mert minden emberi tevékenység, mint a vízerőmű építés, és az ipari szemét Gangesz vizébe öntése le lett állítva.”

Fordította és szerkesztette: Fenyvesi Róbert

Források:

sbs.com

indiatoday.in

timesofindia

swarajyamag.com

m.timesofindia.com

A India is fellélegzik bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

Buddhista szervezetek is csatlakoztak a fosszilis tüzelőanyagok betiltásáért és a fenntartható fejlődést célzó globális gazdaságpolitiáért tartandó Globális Klímasztrájk nevű kezdeményezéshez.

A New York-i buddhisták a Közös Buddhista Fellépés (Buddhist Action Coalition) nevű szervezet égisze alatt tartanak figyelemfelkeltő demonstrációt a szeptember 20-ára tervezett Ifjúsági Klímakonferencia előtt. A demonstráció a tervek szerint recitálásból és meditációból, valamint azon nyilatkozat felolvasásából fog állni, melyben egyértelművé teszik minden lény igényét az élhető környezetre. A saját vallási közösségük hagyományos viseletébe öltözött résztvevők ezután meditatív sétában csatlakoznak a két háztömbnyire zajló ifjúsági klímatüntetéshez.

Az ifjúsági klímatüntetés apropóját a három nappal későbbi ENSZ klímacsúcs adja, melyet ugyancsak New Yorkban rendeznek. Ennek keretében felszólal majd Greta Thunberg, a 16 éves svéd környezedvédő is a fiatal generáció igazságos és élhető jövőhöz való jogáért.

A Buddhist Action Coalition, melynek egyik alapító tagja a Tiszteletreméltó Bhikkhu Bódhi, társadalmilag elkötelezett buddhisták csoportja, mely erőszakmentes eszközökkel kívánja a jelenkor társadalmi, gazdasági és jogi realitásait a buddhizmus alapeszményeivel összangba hozni. Ennek szellemében részt vettek az amerikai koncentrációs táborok felszámolásában, párbeszédet kezdeményeztek a Rohingya népírtás ügyében, valamint csatlakoztak az elharapódzó fegyveres erőszak elleni tiltakozáshoz.

Forrás: Buddhist Door, Global Climate Strike 

A Szeptember 20: Sztrájk a környezetvédelemért bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

A thaiföldi Chak Daeng kolostorban a környezettudatosság látványos példában nyilvánul meg: a szerzetesek összegyűjtik a környék eldobott műanyag flakonjait és egy feldolgozóüzembe szállítják. Innen már szövetként kerül vissza hozzájuk, melyet a templomban önkéntesek szabnak és festenek szerzetesi ruhává.

 A kezdeményezésre nagy szükség is van: Thaiföld a világ hatodik legnagyobb műanyagszemét-termelője Kína, Indonézia, a Fülöp-Szigetek, Vietnám és Srí Lanka után. A Nikkei Asian Review adatai szerint az ország 1.03 millió tonna műanyag szemetet termel évente, melynek több, mint 3%-a az óceánban végzi. Egy 2017-es felmérés szerint egy átlagos thai naponta 8 műanyag zsákot használ el, ami az egész lakosságra vetítve több, mint 198 milliárd zacskó évente.

A thai templom szerzetesei nem csak a ruhájukat készítik újrahasznosított műanyagból, de például különféle bútorokat és használati tárgyakat is előállítanak ilyen módon, ezzel is példát mutatva a társadalomnak. Üzenetük világos: a túlfogyasztás és a szemetelés visszafordíthatatlan károkat okoz a környezetnek és ezáltal nekünk is, ezért minél előbb meg kell állítani ezeket a folyamatokat.

Forrás: Buddhist Door

A Újrahasznosított műanyagból készül a legújabb szerzetesi öltözet bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

December 2. és 14. között tartják meg Katowiczében az ENSZ 24. klímaváltozással foglalkozó konferenciáját (COP24). A Dalai Láma levélben üzent a konferencia résztvevőinek, melyben mielőbbi, országokon átívelő összefogást sürget. A konferencia fő célja a 2015-ös Párizsi Klímaegyezmény gyakorlati megvalósításának rögzítése.

Üdvözletem és imáim küldöm kedves fivéreimnek és nővéreimnek, az ENSZ 24. klímaváltozást tárgyaló konferenciája küldöttjeinek.

Őszinte hálámat szeretném kifejezni azért az önzetlen és fáradhatatlan munkáért, amit a környezetünk megóvásáért, és azért tesztek, hogy az eljövendő generációk egészségben és boldogságban élhessenek.

Mivel Tibetben, a világ tetején születtem, ahol Ázsia nagy folyói erednek és ahol a világ legmagasabb csúcsai találhatók, gyermekkorom óta imádom a természetet. A környezet megóvását életem egyik legfontosabb céljának tettem meg, és ahova csak megyek, a környezetvédelmet hirdetem.

A modern világ a számos technológiai újítás mellett rengeteg problémát is szült. A szakértők szerint az emberi tevékenység felel a globális felmelegedésért és az egyre szélsőségesebb időjárásért. Ebből logikusan az következik, hogy nekünk, embereknek kell tennünk valamit a problémák mérséklésére, majd megszüntetésére.

A klímaváltozás nem csak egy-két ország problémája. Olyan ügy ez, ami az egész emberiséget és minden élőlényt érint. Gyönyörű bolygónk az egyetlen otthonunk. Ha a globális felmelegedés, vagy valamilyen más környezeti hatás miatt a Föld már nem tud minket tovább fenntartani, nem lesz hova mennünk. Most kell határozott lépéseket tennünk a környezetünk megóvása érdekében, és hatékony megoldásokat találnunk a globális felmelegedésre.

Amikor a Földet az űrből lőtt fényképeken szemléljük, nem látszik rajtuk országhatár, csak a Kék Bolygó. Nem gondolkozhatunk tovább úgy, hogy “ez az én országom”, vagy “az én kontinensem”. Globális felelősség- és egységérzetre van szükség az emberiségben.

Köszönöm a klímaváltozásért tartott konferencia szervezőinek, hogy állhatatos munkájukkal segítenek csökkenteni a klímaváltozás negatív hatásait. Imádkozom, hogy a konferencia sikerrel záruljon.

Forrás: Phayul
 

Kép forrása: eurekaproductions.tv

A A Dalai Láma üzenete a lengyel klímacsúcsnak bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.