A Kiotói Egyetem kutatói bemutatják az AI-alapú „Buddharoid” robotot 

A Kiotói Egyetem kutatói bemutatták a „Buddharoid” nevű humanoid robot szerzetest, amelyet spirituális útmutatás nyújtására és buddhista témájú párbeszédre terveztek, mivel Japánban gyorsan öregszik a népesség és csökken papok száma is.

A projekt, amelyet Szeidzsi Kumagai vezet az egyetem Emberi Társadalom Jövőjének Intézetében (Institute for the Future of Human Society), azt vizsgálja, hogy a mesterséges intelligencia hogyan támogathatja a demográfiai nyomás alatt álló vallási közösségeket. Japánban több mint 75 000 buddhista templom található, de sokuknak nehézséget jelent a teljes munkaidőben foglalkoztatott papság fenntartása, mivel a vidéki népesség csökken, és a fiatalabb generációk világi pályát választanak.

A kutatók szerint a Buddharoidot számos buddhista szentírás, köztük speciális szövegek alapján képezték ki, így képes személyes és filozófiai kérdésekre egyedi buddhista szemszögből válaszolni. A fejlett nyelvi modellek és egy kereskedelmi forgalomban kapható humanoid platform integrálásával a csapat lehetővé tette a robot számára, hogy beszéljen, gesztikuláljon, járjon és hagyományos imádkozási testhelyzeteket vegyen fel a templomokban.

 

A bemutatóra egy japán templomban került sor, ahol az arctalan, szürke ruhás robot a résztvevők között mozgott és egyéni beszélgetéseket folytatott velük. A megfigyelők beszámoltak arról, hogy a Buddharoid képes volt dinamikusan reagálni a kérdésekre, ahelyett, hogy előre megírt prédikációkat tartott volna.

Amikor Kumagai személyes kapcsolatokról kérdezett, a Buddharoid így válaszolt: „Javulni fog, ha átgondolod a hozzájuk való viszonyodat, és megőrzöd a belső egyensúlyt.”

Japán buddhista intézményei régóta küszködnek strukturális és kulturális kihívásokkal. Noha a buddhizmus továbbra is mélyen beágyazódott a japánok életébe – különösen a temetési szertartások és az ősök emlékének ápolása terén –, az elmúlt évtizedekben csökkent a templomokba járók száma. Kormányzati felmérések szerint Japán teljes népessége csökken, és jelenleg közel 30 százaléka 65 éves vagy annál idősebb. Ez a demográfiai változás nyomást gyakorol a hagyományos vallási vezetés formáira.

A mesterséges intelligencia alapú robotokról írt cikkében az egyetem egy nyilatkozatában így fogalmazott: „A jövőben elképzelhető, hogy ezek a robotok segíteni fognak vagy akár helyettesíteni is tudják a hagyományosan a szerzetesek által végzett vallási szertartásokat.”

Kumagai csapata a Buddharoidot nem a felszentelt papság helyettesítőjeként, hanem kutatási platformként fogalmazza meg. A robot alkotói szerint a robot végül segíthet a templomok rutin feladataiban, vagy lelki tanácsadást nyújthat olyan közösségekben, ahol kevés a szerzetes. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a robot alkalmas lehet a mesterséges intelligencia spirituális életre gyakorolt hatásainak vizsgálatára is.

A robotpapok bevezetése nem példa nélküli Japánban. Az elmúlt években a templomok kísérleteztek más robotrendszerekkel is, amelyek szútrákat énekeltek vagy prédikáltak. Azonban ezek a korábbi rendszerek általában előre megírt programokra támaszkodtak. A Kiotói Egyetem projektje azzal tűnik ki, hogy generatív mesterséges intelligenciát használ, amely képes előre nem megírt párbeszédekre.

A fejlesztés szélesebb körű etikai és teológiai kérdéseket is felvet. Lehet-e a spirituális tekintélyt értelmesen közvetíteni egy géppel? Mitől autentikus egy vallási útmutatást? A vallástudósok megjegyezték, hogy a buddhista hagyományok, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a mulandóságra és a nem-énre (anattā), egyedi keretet nyújthatnak a gépi intelligencia és a személyiség fogalmain való gondolkodáshoz.

Egyes megfigyelők üdvözlik a technológiai kísérletezést, mivel az összhangban áll a buddhizmus történelmi alkalmazkodóképességével. Az évszázadok során a buddhista közösségek új médiumokat – a fametszetektől a digitális platformokig – vettek át a tanítások átadására. Mások arra figyelmeztetnek, hogy a rituális jelenlétnek, a megtestesült együttérzésnek és az élettapasztalatnak továbbra is központi szerepet kell betöltenie a szerzetesi hivatásban.

Jelenleg a Buddharoid még prototípusnak számít. A kutatók szerint a további tesztelés során a robot beszélgetési képességeinek finomítására és a közönség reakcióinak értékelésére fognak összpontosítani. Azt is megvizsgálják, hogy a templomi közösségek hogyan reagálnak a robot jelenlétére.

Miközben Japán továbbra is a demográfiai kihívásokkal küzd, olyan projektek, mint a Buddharoid, rávilágítanak az ősi vallási hagyományok és a kortárs mesterséges intelligencia közötti új kapcsolatra. Hogy a robotok tartós szerepet fognak-e játszani a buddhista gyakorlatban, még bizonytalan, de a Kiotói Egyetem kezdeményezése jelzi, hogy ezek a lehetőségek már részét képezik a folyamatos párbeszédnek.

 

Forrás – Buddhistdoor

Youtube/Euronews Next

Youtube/Euronews No Comment

 

További cikkeink a témában:

 

Több mint 120 szakértő vizsgálta…

A digitális Dharma kapuja

Bhutánban mutatkozik be a japán fejlesztésű…

“Képzeljünk el egy buddhista mesterséges intelligenciát”

Buddhizmus, tudatosság és mesterséges intelligencia konferencia

Milyen hatása lehet a mesterséges intelligenciának a világunkra…

Hogyan fogja a mesterséges intelligencia befolyásolni a világunkat?

Buddhizmus és MI, avagy a Roshi bot

Japán fejlesztésű “Buddhabot”

Buddhabot: A Kiotói Egyetemen további előrelépés történt…

Thaiföld első virtuális szerzetese

A BuddhaFM A  Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM  küldetés nyilatkozatával  összhangban szólal meg.

Buddha FM – Adásban a Tan!

Kövessenek minket  Facebook Spotify oldalunkon és  Youtube csatornánkon.

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert