A Woodenfish Alapítvány (Woodenfish Foundation) június 21-23-án rendezi meg Tajpej-ben, Tajvan fővárosában, a Grand Hotelben az 5. Woodenfish Fórumot a buddhizmusról, a tudományról és a jövőről. A “Buddhizmus, tudatosság és mesterséges intelligencia (Buddhism, Consciousness, and AI) címet viselő konferencián tudósok, buddhista gyakorlók és technológiai szakemberek vesznek részt, hogy megvitassák a buddhista filozófia és a modern tudományos fejlődés közötti lehetséges kapcsolódási pontokat. Az esemény angol nyelvű lesz és élő közvetítés, mindazok számára elérhető, akik regisztrálnak rá.
A három napos fórumon több panelbeszélgetésben az éberség gyakorlatok (mindfulness), a mesterséges intelligencia és ezek etikai vonatkozásai kerülnek terítékre. A napirend korunk nagy kérdéseit vizsgálja történelmi buddhista kontextusból.
Első nap, június 21.
Délelőtti ülésszak: Buddhista tudatosság és a modern tudomány
Az első panelben, 9:00-12:00 óra között a kritikák mellett a mindfulness gyakorlatok működését és hatásait vizsgálják. Két előadást hallgathatunk meg.
Az elsőt Paul Swanson, a Nanzan Institute for Religion and Culture professzor emeritusa a „Meditáció mint tisztánlátás, Cse-ji Tientai buddhizmusának fényében” címmel tartja.
A másodikat Eric Loucks, a Brown Egyetem Mindfulness Központjának igazgatója a „Bolygó és emberek: A tudatos viselkedés-változtatás ereje” címmel.
Délutáni ülésszak: Mesterséges intelligencia és a buddhista etika
A 13:30-17:00-ig tartó második panel a mesterséges intelligencia etikai dimenzióit vizsgálja buddhista szemszögből.
Az első előadást Thomas Doctor, a Randzsung Jeshe Intézet (Ranjung Yeshe Institute) ügyvezető igazgatója a „Bódhiszattvák építése: Az erőteljes, megbízható és gondoskodó intelligencia modellje felé” címmel.
Ezt követően Peter Hershock, az East-West Center ázsiai tanulmányok igazgatója arról fog beszélni, hogy a digitális tudatosság evolúciós ugrást vagy karmikus kitérőt jelent-e.
Soraj Hongladarom, a Csúlalongkorn Egyetem (Chulalongkorn University)professzora a „Mi a mesterséges intelligencia etikájának átfogó célja?” címmel tart előadást. Ezen az ülésen fiatalok is részt vesznek, hogy változatos nézőpontokat nyújtsanak ezekről a kritikus kérdésekről.
Ezeket az előadásokat tajvani fiatalok prezentációi követik. Ahogy azt a Woodenfish Alapítvány alapítója, a tiszteletreméltó Jifa elmondta a Buddhistdoor magazinnak: “Nagyon fontos hogy bevonjuk az ifjúságot. Új perspektívájuk lesz és végül is az ő jövőjüket vitatjuk itt meg.”
Második nap, június 22.
Délelőtti ülésszak: A mesterséges intelligencia és a buddhista metafizika
Az első panel az előző napihoz hasonlóan reggel 9:00-től délig fog tartani, és a mesterséges intelligencia lehetőségeit és korlátait fogja vizsgálni a buddhista metafizika szemszögéből.
Christian Coseru, a College of Charleston filozófia professzora a „Mérnöki megvilágosodás? Mesterséges elmék és a szintetikus fenomenológia problémái és veszélyei” címmel tart majd előadást.
Ezután Robert Sharf következik a kaliforniai Berkeley Egyetemről, akinek a figyelemfelkeltő: „Meditálhat-e a mesterséges intelligencia? (És miért fontos ez)” című előadását hallgathatjuk meg.
A következő előadást Georg Northoff, az Ottawai Egyetem orvosprofesszora tartja, „Meditáció és az én: Miért nem képes a mesterséges intelligencia (még) megmutatni a nem-duális tudatosságot” címmel.
Az előzőeket még három előadás követi:
Gereon Kopf a Luther College-ból „A mesterséges intelligencia, az érzékelőképesség és a Buddha tudat: A negyedik személyű megközelítés” címmel,
majd Cseng Kai-jüan a Nemzeti Jang Ming Csiao Tung Egyetemről (National Yang Ming Chiao Tung University) a test és az agy a mindfulness gyakorlatokban való integrációjáról fog beszélni.
Végül Jundo Cohen, a Building the Future Buddha (A jövő Buddhája építése) című könyv szerzője „A mesterséges intelligencia zenje, a gén, a Föld megmentése és a Marsra utazás” címmel tart előadást.
Délutáni ülésszak: Az MI applikációk és a buddhizmus
A délutáni ülésszak 13:30-tól 17:00-ig tart, és a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazási lehetőségeire összpontosít majd buddhista kontextusban de fordítva is.
Bill Duane, a Bill Duane and Associates igazgatója a „Buddha és a vállalat az MI világában” címmel tart előadást.
Ezt követi James Robson a Harvard Egyetemről a „Űrtemplom – a mesterséges intelligencia buddhista alkalmazása Japánban” című előadása,
majd Jiryu Rutschman-Byler, a San Francisco Zen Központ társ-apátja a „Roshibot: A mesterséges intelligencia esettanulmánya az amerikai zen buddhizmusban” előadásán vehetünk részt.
Az ülésszakot Seidzsi Kumagai és Tosikazu Furuja zárja, akik a BuddhaBot és a Tera-verse fejlesztéséről beszélgetnek.
Harmadik nap, június 23.
Délelőtti ülésszak: A mesterséges intelligencia és a buddhizmus jövője
Az utolsó, 9:00-12:00 óra között megrendezésre kerülő panelben a buddhizmus és a mesterséges intelligencia jövőbeni kapcsolatáról lesz szó.
Li Si-csen, a Nemzeti Tajvani Egyetem korábbi elnöke „Az internetes univerzum felfedezése ujjolvasási kísérletekkel (Finger Reading Experiments) és ennek következményei a tudatosságra” címmel tart előadást.
Ezt Olaf Witkowski, a Cross Labs alapító igazgatója az „Összefonódott jövők: A biológiai és a technológiai elmék összehangolása” című előadása követi.
Jeanne Lim, a beingAI társalapítója és vezérigazgatója a „MI lény (AI being): Másodpilóta a bölcsesség és a megvilágosodás keresésében” tart előadást,
majd Pat Pat Pataranutaporn az MIT-től a „Segíthet-e az MI az embereknek a megvilágosodás elérésében?” című előadása zárja a konferenciát.
A Woodenfish Alapítvány fóruma sokszínű és mélyreható vizsgálatot ígér arról, hogy a buddhizmus és a mesterséges intelligencia hogyan hat majd egymásra, platformot kínál a párbeszédhez és ezeknek a korunkban nagyon fontos témáknak a megvitatására.
A Woodenfish Alapítvány célja, hogy oktatási programok és konferenciák segítségével hidat verjen a buddhista tanítások és a modern korunk fontos kérdései között. Az alapítványt a tiszteletreméltó Jifa alapította a humanista buddhizmus megértésének és gyakorlásának elősegítésére. Lehetőséget kínál többek között a buddhista filozófia és a szerzetesi életmód megismerésére a Humanista Buddhista Szerzetesi Élet Programon (Humanistic Buddhist Monastic Life Program – HBMLP) keresztül.
Az alapítvány olyan rendezvényeknek is otthont ad, mint a Buddhizmus, tudomány és jövő fórum (Buddhism, Science, and Future forum), amely a buddhizmus, a tudomány és a technológia közötti kapcsolódási pontokat vizsgálja. Elősegíti a párbeszédet és az együttműködést a tudósok, a buddhista gyakorlók, a szakemberek és a nyilvánosság között.
Regisztráció erről az oldalról
Fontos, hogy az időpontok a helyi, tajvani idő szerint lettek feltüntetve!
Az átszámításhoz ajánljuk a Time Zone Converter oldalt.
A mesterséges intálligencia témában korábbi cikkeink:
Mesterséges intelligencia és a buddhizmus – Interjú Szabados Leventével (1.); (2.); (3.); (4.)
Hogyan fogja a mesterséges intelligencia befolyásolni a világunkat
Jack Korfield buddhista tanító és Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatójának beszélgetése
A thai kormánynak nem tetszenek a szerzetesekről MI-vel készült képek
Buddhizmus és MI, avagy a Roshi bot
Thaiföld első virtuális szerzetese
Forrás – Buddhistdoor
Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert
A BuddhaFM A Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM küldetés nyilatkozatával összhangban szólal meg.
BuddhaFM – Adásban a Tan!
Staféta című sorozatunk a BuddhaFM rádió 10. születésnapja alkalmából született 2024 őszén azzal a céllal, hogy közelebb hozzuk a hallgatókhoz rádiót azáltal, hogy megismerhetik annak
Őszentsége, a Dalai Láma levélben gratulált Terumi Tanaka, Sigemicu Tanaka és Tosijuki Mimaki uraknak, a japán Nihon Hidankjo szervezet társelnökeinek az idei Nobel-békedíj elnyerése alkalmából.
Míg a floridaiak a Milton hurrikán támadására és az utóhatásaira készülnek, addig a Helene hurrikán nyomvonalán már a takarítási munkálatokat végzik. A Helen Florida, Georgia
