Nemzetközi buddhista expo-t tartottak augusztus 8-11-e között Dél-Korea második legnagyobb városában, Puszanban. A Puszan Nemzetközi Buddhista Expo (Busan International Buddhist Expo) jelentős érdeklődést váltott ki a fiatalabb generációk körében, ami a buddhizmus megítélésének változását jelzi Del-Koreában. Az eseményen kifejezetten az ezredforduló táján születetteknek, illetve a Z generáció képviselőinek szóló programok voltak, köztük meditációs foglalkozások, DJ NewJeansNim fellépése – aki az elektronikus tánczenét keveri a buddhista tanításokkal – valamint lehetőség volt egy buddhista témájú árucikkeket árusító pop-up boltban költeni az érdeklődőknek a pénzüket.

“Az árúcikkek teljesen felnyitották a szememet – pólók buddhista szlogenekkel, K-pop dalszövegekkel, buddhista mémekkel” – jegyezte meg az egyik fiatal résztvevő. “Már nem gondolom, hogy a buddhizmus csak az öregek dolga. Látva ezt a sok menő cuccot itt az Expo-n, megkívántam magamnak is egy kicsit.”

Az expó ifjúsági kultúrára való összpontosítása egy szélesebb körű dél-koreai trend része. A buddhizmus innovatív kulturális médiumokon, a pop-kultúrán például a zenén keresztül való népszerűsítése szándékos a buddhizmus iránt elkötelezett szervezetek, szerzetesek illetve kolostorok, templomok részéről. Nemrég alakult a csogje-rend támogatásával a BTENS zenekar, de a komoly vitákat kiváltó, komikusból DJ-vé lett NewJeansNim is, aki buddhista elveken alapuló EDM számok létrehozásával szerzett magának népszerűséget. Sokan egyházi oldalról aggodalmukat fejezték ki, hogy az ilyen módszerek összezavarhatják a befogadót, akik ezáltal félreértelmezhetik a buddhizmust, míg mások ünneplik az ilyen kezdeményezéseket, látva a komoly és eddig tartós érdeklődést a fiatalok körében.

Legalább ilyen sikeres volt a 20-as, 30-as éveikben járó egyedülálló fiataloknak szervezett párkereső program, a “Naneun Jeollo”. A partnerkereső esemény elsöprő sikert aratott, mintegy hetvenszeres volt rá a túljelentkezés. 

Terjedőben van a “buddhist-core” divattrend is. Ez a stílus többnyire pólókon jeleníti meg magát olyan, néha ironikus feliratokkal, mint: “Enlightement” (megvilágosodás), “Keep Meditating”, vagy “Nirvana Rocks”. A 29 éves buddhista Dzsu Jeo-Dzsin élen jár ebben a mozgalomban, havonta több száz ilyen pólót ad el a webáruházában. Dzsu, aki egy templomban nőtt fel, azt magyarázza, hogy az általa tervezett pólók a buddhisták és a nem buddhisták körében egyaránt visszhangra találtak, mert hétköznapi, közvetlen módon tükrözik a buddhizmusról alkotott felfogását. 

A környezettudatosság is szerepet játszott a buddhizmus újjáéledésében a fiatalok körében. Dzsu júliusban „Karma Laundry” (Karma mosoda) néven egy upcycling, újrahasznosító eseményt szervezett, ahol a résztvevők régi pólókat alakítottak át „buddhist-core” divatcikkekké, igazodva ahhoz a buddhista elvhez, miszerint minden életformát tiszteletben kell tartani. A tizenhét éves Sin Je-szol, aki részt vett a Karma Laundry rendezvényen, elmondta, hogy a buddhizmus iránti érdeklődését kedvenc együttesének buddhista témájú dalszövegei keltették fel. Még egy újrahasznosított buddhista pólót is viselt egy nemrégiben megrendezett rockfesztiválon.

A buddhizmus növekvő népszerűsége a fiatalok körében olyan helyek létrehozásához is vezetett, mint a JustBe templom Szöul trendi Hongde negyedében. A Dzsunhan és Bekdam testvérek által 2022 októberében megnyitott JustBe célja, hogy a buddhizmust elérhetőbbé tegye a fiatalok számára. A templom hagyományos meditációs foglalkozásokat kínál olyan tevékenységek mellett, mint az ingyenes táncórák és vegetáriánus gasztronómiai műhelyek, amelyek igen népszerűvé váltak a fiatalabb látogatók körében.

A buddhizmus növekvő vonzereje Dél-Koreában több dolognak is köszönhető. Egyrészt a buddhizmus alapvetően is egy el- illetve befogadó vallás, valamint a belépési korlátok jelentős  csökkentésére is történtek erőfeszítések. Egy popkultúra-kritikus, Dzsang Dok-Hjeon megjegyezte, hogy a buddhizmus kezd túllépni a „hegycsúcsokon élő remeték távoli vallásának” a képén, és egyre inkább beépül a mindennapi életbe. 

A JustBe templom ifjúsági képviselője, Jun Dzsi-vung hozzátette, hogy az ifjúság kultúrájának a buddhista rendek általi elfogadása, amit DJ NewJeansNim több egyházi eseményre való meghívása is bizonyít, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy  a buddhizmus a fiatalok körében újra megbecsülésnek kezd örvendeni.  „Bár NewJeansNim DJ-zése miatt kritikáknak lehetett kitéve, az a tény, hogy a tényleges buddhista rendek meghívják őt a rendezvényeikre, és buddhista nevet adnak neki, megmutatta, hogy teljesen nyitottak az ifjúsági kultúrára, és ezáltal valahogy menővé is váltak” – mondta Jun. 

Korábbi cikkeink a popkultúra és a buddhizmus kapcsolatáról:

Szerzetesek zenével népszerűsítik a buddhizmust…

Japán zen szerzetes innovatív zenéjével…

Viták a dél-koreai szerzetes-DJ körül

A Thai kormánynak nem tetszenek…

Buddhizmus és MI, avagy Roshi bot

Japán fejlesztésű “Buddhabot”

Thaiföld első virtuális szerzetese

Buddhabot: A Kiotói Egyetemen…

A kiemelt képen DJ NewJeansNim tolja a show-t

Forrás – Buddhistdoor

Hankyoreh

A BuddhaFM A  Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM  küldetés nyilatkozatával  összhangban szólal meg.

BuddhaFM – Adásban a Tan!

Kövessenek minket  Facebook Spotify oldalunkon és  Youtube csatornánkon.

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert

A Dél-Korea a popkultúrát hívja segítségül a buddhizmus népszerűsítésére bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

Nem ismeretlen hallgatóink, olvasóink előtt a buddhizmus és a művészetek, elsősorban a zene szoros kapcsolata. Rádiónk is megannyi hazai zenésszel készített interjút, vagy számolt be zenei eseményekről. A kapcsolat a zene és a buddhista tanítások között természetesen országhatárokon átívelő, számos híres zenész, előadó vallotta magát buddhistának, vagy épp népszerűsítette is azt. Elég csak olyan sztárokra gondolnunk mint a jazz zenészek John Coltrain, Wayne Shorter, vagy a tavaly elhunyt Tina Turner. 

Egyre több hír bukkan fel ennek a jelenségnek a fordítottjáról is, amikor szerzetesek választják a pop műfajokat a buddhizmus megismertetésére a fiatalok között, gondolunk itt többek között a beatboxoló japán szerzetesre, Jogecu Akaszakára, vagy a gitáros-énekes Jakudzsi Kanhóra. A buddhizmus és a popzene kapcsolata időnként vitákat is kiválthat. Mi is beszámoltunk arról a dél-koreai DJ előadóról, NewJeansNimről, aki épp a szerzetesi öltözetet használta önmaga és műsora népszerűsítésére, nem is kis sikerrel. 

Most ismét egy dél-koreai zenekar került a reflektorfénybe, róluk olvashatunk a Buddhistdoor magazinban:

A koreai buddhizmus csogje-rendje bejelentette a BTENS (ejtsd: Beatens), egy új zenei együttes megalakulását, amelynek célja a szon (zen) buddhista meditáció és a buddhista tanítások népszerűsítése a kortárs zenén és előadásmódon keresztül. A zenekar tíz szerzetesből és szerzetesnőből áll, elmondásuk alapján a Buddha tíz nagy tanítványa ihlette őket. Első fellépésük a Buszan Nemzetközi Buddhista Expo-n volt, amit 2024. augusztus 8-11. között tartottak.

A BTENS zenekar vezetője a tiszteletreméltó Guszan szerzetes, aki amúgy a Csogje-rend Buddhista Szövegek és Kutatások Osztályának igazgatója. A zenekar további tagjai szintén minden tudásukat beleadják az előadásokba, van aki kajagumon, egy citerához hasonló koreai hagszeren játszik, de van fuvolás, énekes és buddhista dobos is. 

Repertoárjukban olyan dalok szerepelnek, mint a “Pillants az elmédbe”, a “Tavasz a szülővárosomban” vagy az “Együttérzés dala”. Ezek a műsorszámok a csogje-rend szélesebb körű stratégiájának a részei, amelynek célja, hogy a fiatalabb közösséget is bevonja, érdeklődővé tegye a buddhista tanítások iránt, illetve, hogy a Dharmát kulturálisan releváns modern médiumokon keresztül is elérhetővé tegye. 

A tiszteletreméltó Guszan így magyarázta a küldetésüket: “A célunk az, hogy a szon meditációt a közönség számára egyszerű és divatos módon közvetítsük különböző műfajokon keresztül.” Hangsúlyozta, hogy a BTENS célja, hogy kapcsolatot teremtsen a fiatalokkal úgy Koreában, mint nemzetközi szinten, a buddhista tanítások közvetítésére kortárs nyelvet és gesztusokat használva. 

A Busan Nemzetközi Buddhista Expón való debütálást követően a BTENS a tervek szerint több más eseményen is részt vesz majd. Fellépést terveznek a Szon Meditációs Templomban, a Koreai Kultúra Oktatási Intézetben Gongdzsuban augusztus 24-25-én, a Nemzetközi Szon Meditációs Konferencián, a szöuli Kvanghvamun téren, a Megvilágosodás Kapuja mellett  szeptemberben, valamint a Találkozás a Koreai Hagyományos Kultúrával rendezvényen New Yorkban októberben.

A BTENS zenekar elindulása a NewJeansNim előadó fokozódó népszerűségét követi, aki elektronikus tánczenét (EDM) vegyít buddhista recitációkkal. Ez a fúzió komoly visszhangot váltott ki a koreai fiatalság körében, és ez késztette a csogje-rendet arra, hogy hasonló stratégiákat vegyen fontolóra a nyilvánosság szimpátiájának elnyerésére. 

A csogje-rend döntése a BTENS elindításáról része annak a szélesebb körű erőfeszítésnek, amely a buddhista tanítások modernizálására és a mai társadalom számára relevánsabbá tételére irányul. A hagyományos buddhista gyakorlatok és a modern előadóművészet ötvözésével a csogje-rend reméli, hogy dinamikus és vonzó módot teremt a buddhista gyakorlatok és tanítások terjesztésére.

A BTENS közelgő előadásait és tevékenységeit szorosan figyelemmel kísérhetjük, mivel igyekeznek áthidalni az ősi hagyományok és a modern kultúra közötti szakadékot, és ezáltal a buddhista tanításokat az új generációk számára is elérhetőbbé tenni. A tiszteletreméltó Guszan szerint: „Korea minden sarkába el fogunk látogatni csakúgy, mint és külföldre is, mindenhova ahol a fiatalokat gondok gyötrik, és a kortárs nyelvezeten és gesztusokon keresztül kommunikálva, élénk diskurzustfogunk teremteni velük.” 

„Korea az OECD-tagországok között az öngyilkossági ráta élén áll. Elgondolkodtunk azon, hogy vallásos emberként mit tehetünk ez ellen” –folytatta Guszan. „Még ha nem is vagy buddhista, meditációval enyhítheted a stresszt. Ezt szeretnénk népszerűsíteni”.

Dél-Korea jelentős demográfiai változásokon megy keresztül: az alacsony születési arány és az elöregedő népesség hozzájárul a fiatalok számának csökkenéséhez. Ez a tendencia közvetlen hatással van a vallási hovatartozásra, a buddhizmusnak pedig hanyatlással kell számolnia, mivel a fiatalabb generációk egyre inkább eltávolodnak a hagyományos vallási gyakorlatoktól. Erre válaszul olyan buddhista csoportok, mint például a csogje-rend, aktívan azon dolgoznak, hogy megőrizzék és megfiatalítsák követőiket. Modern megközelítéseket alkalmaznak, például a kortárs kultúra és a buddhista tanítások ötvözését, hogy a fiatalabb közönséget is megszólítsák, és íg biztosítsák hagyományaik töretlenségét.

Szerkesztői megjegyzés: A BTENS együttes még annyira friss (ne feledjük augusztus elején alakult), hogy hangzó és videó anyagot még nem találtam az ismert streaming oldalakon. Amennyiben elérhetővé teszik a műsorukat, cikkemet frissíteni fogom.

Forrás – Buddhistdoor

A BuddhaFM A  Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM  küldetés nyilatkozatával  összhangban szólal meg.

BuddhaFM – Adásban a Tan!

Kövessenek minket  Facebook Spotify oldalunkon és  Youtube csatornánkon.

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert

A Szerzetesek zenével népszerűsítik a buddhizmust Dél-Koreában bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

A Thai-magyar zenei ünnep – Moradokmai (TH) & Puli (HU) koncert bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

Jakusidzsi Kanho, zen buddhista szerzetes, aki a hagyományos szentiratok és a modern zenei stílusok ötvözéséről híres, háromnapos turnéra indul októberben Tajvanra. Nem ez az első látogatása a szigetországban, tavaly decemberben már adott egy teltházas koncertet a Legacy Tajpejben.

Jakusidzsi széles körű elismerést szerzett olyan szent szövegek újszerű, szintetizátorokkal és elektromos dobokkal kísért előadásával, mint a Szív szútra, amit eddig már több mint öt millióan láttak a YouTube-on. A szent szövegeket, szútrákat, mantrákat és dháraníkat előadásában olyan műfajokkal ötvözi, mint például a hip-hop, az EDM, mély hatást gyakorolva a hallgatóságára.

Egy interjúban Jakusidzsi a zenét egyszerre nevezte személyes kifejezésmódnak, valamint egy eszköznek arra, hogy hiteles maradjon önmagával szemben. Hangsúlyozta, hogy egész életében vonzódott a zenei kreativitás és a zen filozófia ötvözéséhez: “Hiszem, hogy a zenében és a buddhizmusban van valami közös, és remélem, hogy a zeném reményt és belső békét nyújt a közönségnek.”

(A Szív szútra:)

Jakusidzsi egy olyan családba született a Japán Imabari városába, amely generációk óta a 400 éves Kaizen-dzsi templom felügyeletével volt megbízva. Ám az ő útja eltért a családi hagyománytól, mivel zenei karrierbe kezdett. Annak ellenére, hogy beleszületett egy templomi környezetbe, ahol a családja apáról fiúra szálló feladataként gondnoki munkát végzett, Jakusidzsi korán a zene felé fordult. A zene iránti szenvedélyétől hajtva már a középiskolában megalapította első zenekarát, majd végül lemezszerződést is sikerült kötnie a Kissaquo nevű együttesével.

A Trycicle buddhista magazinnak 2021-ben adott interjújában elmondta, hogy a zenével édesapján keresztül ismerkedett meg:

“Édesapám is szereti a zenét, és miatta kezdtem én is érdeklődni iránta. Kiskoromban karaokézni vitt, és együtt hallgattunk lemezeket. Hobbiból szeretett gitározni, de nem játszott túl jól. Az ő gitárján kezdtem el játszani amikor középiskolás voltam. Minden reggel elrecitáltam a Szív szútrát mielőtt iskolába mentem.”

A sorsfordító pillanat akkor jött el Jakusidzsi számára amikor egyik zenésztársa súlyosan megbetegedett. Ez az esemény késztette arra, hogy a turné szünetében komolyabban is elkezdjen foglalkozni a buddhista tanításokkal. Elkezdte egyre inkább beépíteni a zenei repertoárjába a szentírásokat, így a személyes művészi kifejezésmódja a spirituális felfedezés és a buddhista tanítások terjesztésének eszközévé vált. 

(A Shurangama mantra:)

A 45 éves Jakusidzsi a rinzai zen hagyományvonalat követi, amelynek fókuszában az egyén eredeti természetének felismerése, illetve cselekedetek közötti összefüggés áll. Az olyan nagyra becsült szövegek, mint a Szív szútra, vagy a “Nagy együttérzés mantra” kortárs zenei feldolgozásokkal történő előadása jól példázzák küldetését, hogy az ősi bölcsességet a modern érzékenységgel összekapcsolja. 

Korábbi fellépéseivel komoly rajongótábort alakított ki maga körül, sokan tartják a zenéjét a “fül számára igen kellemesnek”, illetve volt aki úgy nyilatkozott róla, hogy: “Üdítő hallani valakit, aki a Szív szútrát és az EDM-et kombinálja:”

Jakusidzsi különböző templomokkal és intézményekkel együttműködve számos kislemezt is kiadott, amelyen buddhista és taoista szövegeket dolgozott fel azzal a céllal, hogy hallgatóinak belső békéjét és lelki erejét ápolja. Az idei, 2024-es turnéja a “Megvilágosodás – Enlightenment” címet viseli és októberben három helyszínen is fellép majd Tajvan különböző városaiban. 

(A Szív szútra koncertváltozata:)

Jakusidzsi művészi útja során továbbra is azzal a meggyőződéssel inspirálja a közönséget, hogy a zene és a buddhizmus közös esszenciája reményt és nyugalmat nyújt az élet kihívásai közepette.

Forrás – Buddhistdoor

YouTube/Japanese Zen Music

Képek – Trycicle

A BuddhaFM A  Tan Kapuja Buddhista Egyház által fenntartott online rádió. A rádió minden buddhista irányzat és az összes buddhista közösség számára nyitott, melynek tanítása és beszéde a BuddhaFM  küldetés nyilatkozatával  összhangban szólal meg.

BuddhaFM – Adásban a Tan!

Kövessenek minket  Facebook Spotify oldalunkon és  Youtube csatornánkon.

Hírszerkesztő: Fenyvesi Róbert

A Japán zen szerzetes innovatív zenéjével lép fel Tajvanon bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

Művészek és a buddhizmus sorozatunkban ezúttal Burns Katalin íróval, zenésszel beszélgettünk az indiai baul fakírok zenéjéről, alkotásról, szakrális zenéről.

Burns Katalin magyar népzenei gyökereitől indult el Ázsia felé, és jutott el a szúfi és a baul kultúráig, Pakisztánban és Indiában utazva. Zenéje magába sűríti útiélményeit, a pillanat-szülte improvizációkat és zenei párbeszédeket, az archaikus csángózenét, a szibériai torokéneket. Kati az ősi énekes hagyományok és a nyelvek örökös tanulmányozójának tartja magát.

Riporter: Udvardi Márton (2024)

Kapcsolódó cikkek:
Programajánló – Burns Katalin indiai énekworkshopjai
Programajánló – Burns Katalin baul fakír workshopjai a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban

BuddhaFM – Adásban a Tan!

A Művészek és a buddhizmus – Beszélgetés Burns Katalinnal bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

Művészek és a buddhizmus sorozatunkban Hajnóczy Csabával beszélgettünk az elmúlt években folytatott hangtájakkal kapcsolatos gyűjtési, kutatási és oktatási tevékenységéről. A soundscape világának történetéről, és annak spirituális vetületeiről is mesélt, sok minden más mellett.

Riporter: Udvardi Márton (2024)

Hajnóczy Csaba (1957) klasszikus-gitár és zeneszerzés-tanulmányait követően a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetudományi tanszakán diplomázott. A Kontroll Csoport egyik alapítója, gitárosa és fő zeneszerzője volt (1980-83), majd Kenderesi Gabival megalapította jelenleg is aktív Kampec Dolores zenekarát, amely hosszú ideig kizárólagos tevékenysége volt.

1996-ban kezdett el Kiss Erzsivel zenélni, ebből az együttműködésből született az Egy Kiss Erzsi Zene amelyben 2002-ig szerepelt.

Grencsó Istvánhoz 1997 óta fűzi „kölcsönös” munkakapcsolat, amelynek során Grencsó számos alkalommal a szerepelt Kampec Dolores-szel, illetve Hajnóczy is kapott meghívást a Grencsó-kollektíva különböző formációiba. 2000 nyara óta duóban is dolgoznak együtt.

1999 tavaszán Amy Denio-val (Seattle, USA) a kiváló zeneszerző-multiinstrumentalistával, Kenderesi Gabi (Budapest) énekesnővel és Pavel Fajt (Brno, CZ) dobossal kollaborált, aminek a „The Danubians” elnevezésű projektum lett az eredménye.

Hajnóczyt rockzenészként mindig erősen foglalkoztatták az innováció lehetőségei és útjai, számos kortárs zenei, improvizációs, illetve etno-zenei hatást épített be zenéjébe. Ezek az elgondolások a kilencvenes évek végére külön utat tapostak maguknak, amely más típusú színpadra vezet. Ezzel összefüggésben mintavevővel kezdett komponálni és játszani, amelyet midi-gitárral vezérel. Ezirányú tevékenységéből több, kötött alapanyagra épülő improvizatív darab született.

BuddhaFM – Adásban a Tan!

A Beszélgetés Hajnóczy Csabával hangökológiáról, hangtájakról és a csendről – Művészek és a buddhizmus sorozat bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

Oláh Szabolccsal beszélgettünk improvizációról és zazenről, a zene mögött lévő szellemiségről, a különböző technikák veszélyeiről.

Riporter: Udvardi Márton (2024)

Oláh Szabolcs zenéjének karakterét a dallamokkal való különleges kapcsolata határozza meg, amelyek úgy áradnak teljes természetességgel, ösztönösen, hogy közben mindvégig hallatszik rajtuk az átgondoltság. Tizenöt éves korában váltott hegedűről gitárra, az pedig már idejekorán, a gimnáziumi évei alatt kiderült, hogy a zeneszerzésben tud igazán kiteljesedni. 2002-től aktív résztvevője a hazai jazz-életnek, 2012 óta hét szerzői albuma jelent meg zenekarvezetőként, valamint a Modern Art Orchestra előadásában.

(Fotó: Virág Stépán)

BuddhaFM – Adásban a Tan!

A Beszélgetés Oláh Szabolcs jazz-gitárművésszel – Művészek és a buddhizmus sorozat bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

Művészek és a buddhizmus sorozatunkban Raboczki Balázs szaxofonművésszel beszélget Udvardi Márton indiai klasszikus zenéről, bansuriról, hagyományról, elmélyedésről.

Raboczki Balázs:

1989-ben születtem Budapesten.
Fiatalon érdekelni kezdett a művészet, azon belül is a zeneművészet
minden ága, így végül szaxofon hangszeren kezdtem el tanulni Holéczy
Ákostól és Kollmann Gábortól.
Kezdetektől rabul ejtett a jazz zene improvizatív jellege, a zenészek
közötti kommunikáció és fúzió amit a hangfelvételeken és a színpadon
tapasztaltam, így tanulmányaimat is ennek érdeklődésében folytattam.
Gimnáziumi éveim alatt több zenei műfaj is érdekelt, tanultam gitározni is,
habár a szaxofon órák ezalatt is tartottak, továbbra sem hagytam abba és
rendszeresen vettem órákat Kollmann Gábortól.

Az érettségi után a Bartók Béla Konzervatóriumban tanultam tovább jazz
szakon. Itt megannyi tehetséges és izgalmas emberrel kerültem egy osztályba,
nagyon inspiráló és építő volt a társaságukban lenni, velük együtt tanulni a
zene még felfedezetlen régióit. Emellett kitűnő tanáraink voltak akik nagy
lelkesedéssel tanították a jazz és az improvizatív zene rejtelmeit, egyúttal
készítettek fel minket a Zeneakadémiára ahova fel is vettek elsőre a konzis
évek után.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti egyetemen fejeztem be tanulmányaimat
ahol Borbély Mihály és Elek István mesterektől tanulhattam. Egy igazán
kiváltságos időszak volt az életemben, hogy ennyi fantasztikus mestertől
tanulhattam az évek során és habár a zene tanulása egy életen át tart, a biztos
alapokat nekik köszönhetem.

Jelenleg számos könnyűzenei és jazz formációban, illetve színházi
produkciókban dolgozom előadóként. Saját zenei érdeklődésem leginkább a
jazz és a világzene, azon belül is a klasszikus indiai zene világa, mely majdnem
olyan érdekfeszítő zenei nyelvezet számomra mint a jazz. Saját projektjeimben
is próbálom egyre jobban ötvözni ezt a két gondolkodásmódot.
Remélem a jövőben sikerül minél szélesebb körben kiterjesztenem azt az
örömöt és felszabadulást, melyet a zene ad számomra és ennek
megnyilvánulását nem csak az előadói karrieremen, de a pedagógián keresztül
is igyekszem a lehető legintenzívebben átadni a tanulóimnak.

BuddhaFM – Adásban a Tan!

A Művészek és a buddhizmus – Beszélgetés Raboczki Balázs szaxofonművésszel bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

Mennyire lehet buddhista egy fesztivál? Hogyan lehet meditálni két koncert között? Milyen volt hangfürdőt tartani az Ozora Fesztiválon? 

Ezekről is beszélgettünk Ölvedi Gáborral a sikondai Buddhafeszten, a Buddha FM sátránál tartott programon. Gábor nem csak fellépője volt a fesztiválnak, de ő állította össze a nagyszínpad zenei kínálatát és persze több alkalommal is megjelent más produkciókban, mint vendégművész. 

Sokan a Samsara Boulevard zenekarból ismerték meg a nevét, ahol sok évig zenélt, de önálló fellépőként is számtalan fesztiválon, eseményen szerepelt már. 

A Buddhafeszten megtartott beszélgetésből hallanak most részletet. 

Riporter: Lapat Dániel (2023)

BuddhaFM – Adásban a Tan!

A Mitől buddhista egy fesztivál? – Beszélgetés Ölvedi Gábor zenész, torokénekes, buddhista tanítóval bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.

“Azt gondolom, hogy a tibetiek tudatosan használhatják a hlamo műfaját arra, hogy az identitásukat megerősítsék és a kultúrájukat tovább vigyék a következő generációnak.”

Ebben az adásban vendégünk Hollós Judit, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola hallgatója, aki a Kelet Felé Konferencia tibeti folklór szekciójában tartott előadást a hlamo műfajáról. A zenés, énekes művészeti formát szokás a tibeti operának is nevezni. Népmesei elemekről, női aspektusról, társadalmi üzenetekről is beszéltünk az előadás kapcsán.

“Az elmúlt tíz évben magyar, angol és svéd nyelven jelentek meg szépirodalmi írásaim – többek között haikuk, tankák, haibunok, novellák, illetve néhány rövidebb drámai alkotásomat felolvasták különböző helyi színházakban az Egyesült Királyságban, Ukrajnában és az Egyesült Államokban. Két kisebb terjedelmű, angol nyelven írt haikukötet szerzője vagyok, mindkettő az Egyesült Államokban jelent meg. Szabadidőmben szeretek szépirodalmi műveket magyarra fordítani, eddig angol, svéd és feröeri nyelvből készített fordításaim jelentek meg.”
Hollós Judit Katalin

A Kelet Felé Konferencia az ELTE Eötvös József Collegium Vekerdi József Orientalisztika Műhelyének rendezvénye. Az eseménnyel a korábbi években szintén a műhely által szervezett „Közel, s Távol” Konferencia folytatása. A Kelet Felé Konferencián a hazai felsőoktatásban a Közel-Kelettel, illetve Belső-, Dél- és Kelet-Ázsiával kapcsolatos tanulmányokat folytató, vagy ebben a témában kutatást végző hallgatók mutathatják be tudományos tevékenységüket.

Riporter: Lapat Dániel (2023)

BuddhaFM – Adásban a Tan!

A Az Acse Hlamo, vagyis a tibeti opera népmesei jellegzetességei – Interjú Hollós Judittal, a Kelet Felé Konferencia előadójával bejegyzés először Adásban a Tan, Buddha FM-én jelent meg.